154 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?

Kérdés: Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően – illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva – teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?

Kérdés: Amennyiben 2016. április 30-án próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást adott át a munkáltatóm, de a munkaviszonyom mégis május 2-ával szűnik meg, jogosan járt el? Terhes feleségem nem rendelkezik jövedelemmel, és most már én sem, ezért tudni szeretném érdemes-e bírósághoz fordulni?

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?

Kérdés: A munkavégzésből származó végtagi megbetegedés és munkahelyi ártalom mint rákos megbetegedés esetén mi az eljárás vagy elbírálás?

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?

Kérdés: Nemrég bejelentettem a munkáltatómnak, hogy másfél éves gyermekem mellett szeptember 1-jétől újra szeretnék dolgozni. Korábban már beszéltünk róla, hogy két gyermeket szeretnénk, de az ellátás összege miatt valamennyi időre vissza kell majd mennem, mert különben sokkal kevesebb lenne a CSED-em, mint az első gyerek után. A munkáltatóm most azzal hárított, hogy nincs értelme visszamennem, mert változott a jogszabály, és megkapnám ugyanazt az összeget, mint az első gyereknél, anélkül hogy visszamennék dolgozni. Valóban változott a jogszabály? Ha nem, akkor megtagadhatja, hogy visszavegyen?