159 talált állásfoglalás a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?

Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.

Kérdés: Az Mt. 212. §-a rendelkezik a cselekvőképtelen munkavállalókról, a 212. § (1) bekezdése azonban a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban a részlegesen korlátozott munkavállalókat is nevesíti. A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba mi tartozik? Ezt sem a Mt., sem a Ptk. nem pontosítja, de a gondnokság alá helyezésről szóló határozatban sincs egyértelműen meghatározva. Ebben a határozatban szereplő, jövedelemmel való rendelkezés korlátozásáról szóló része vajon a cselekvőképesség munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való részleges korlátozását is jelenti, és ennek értelmében a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. 212. §-ának (2)–(4) bekezdései, ideértve a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is?

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásról év végén kell-e a napok számáról, az összes összegről éves záró bizonylatot adni? Ha igen, milyet? Ez olyan lehet, mint más munkavállalónál az M30-as nyomtatvány év végén?

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?

Kérdés: Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően – illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva – teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?

Kérdés: Amennyiben 2016. április 30-án próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást adott át a munkáltatóm, de a munkaviszonyom mégis május 2-ával szűnik meg, jogosan járt el? Terhes feleségem nem rendelkezik jövedelemmel, és most már én sem, ezért tudni szeretném érdemes-e bírósághoz fordulni?