Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ezért a mentesített keretösszeg feletti mérték tekintetében ilyenkor az általános szabályokat kell alkalmazni a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt [Tny. 42. § (1) bek.]. Tehát nem a fizetés nélküli szabadság időtartamának van jelentősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére [Mt. 80. § (2) bek.].A munkaviszony megszűnésének időpontjában ki kell adni a munkavállaló részére a személyijövedelemadó-igazolást ("Adatlap a munkáltatótól [társas vállalkozástól] származó jövedelemről, az adó és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a munkáltatói minőséggel együtt járó kötelezettség, amely a foglalkoztatás kockázatából ered; részben hasonlóan a személyijövedelemadó-előleg levonásához és elutalásához, amelyért szintén nem követelhető az utalási költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Munkabérelőleg kifizethetősége

Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérelőleget tart magánál, az a kamatkedvezmény adómentességére vonatkozó szabály kikerülésének minősíthető, és az adóköteles jövedelem megállapítható lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott teljes kárát [Mt. 166. § (1) bek., 167. § (1) bek.]. A vagyoni károk, pl. felmerült kár, elmaradt haszon (jövedelem)] megtérítése, valamint a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos sérelemdíj iránt a károkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Kereseti korlátozás rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.
Részlet a válaszából: […] ...havi összegét – azaz 2017-ben 127 500 Ft-ot – kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § s) 1. pont, Mmtv. 1. § (2) bek. 6. pont]. A jövedelemkorlát tehát ebben az évben havi 191 250 Ft, az ellátás megszüntetésére akkor kerül sor, ha három egymást követő hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Cselekvőképesség korlátozása munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban

Kérdés: Az Mt. 212. §-a rendelkezik a cselekvőképtelen munkavállalókról, a 212. § (1) bekezdése azonban a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban a részlegesen korlátozott munkavállalókat is nevesíti. A munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportba mi tartozik? Ezt sem a Mt., sem a Ptk. nem pontosítja, de a gondnokság alá helyezésről szóló határozatban sincs egyértelműen meghatározva. Ebben a határozatban szereplő, jövedelemmel való rendelkezés korlátozásáról szóló része vajon a cselekvőképesség munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban való részleges korlátozását is jelenti, és ennek értelmében a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. 212. §-ának (2)–(4) bekezdései, ideértve a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket is?
Részlet a válaszából: […] ...Ön által felvetett kérdés elsődlegesen az, hogy miként értelmezhető a konkrét esetben a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jövedelemmel való rendelkezés korlátozását előíró része. A határozat Szerkesztőségünkbe eljuttatott részlete nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a pontos válaszhoz. Amennyiben Ön annál a munkáltatónál helyezkedett el, ahol már "másnap" lett volna lehetősége, a kieső időre elmaradt jövedelem címén tarthat igényt. Ha e jogviszony létesítésének lehetőségétől elesett, kárigénye megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Elszámolás egyszerűsített foglalkoztatásnál

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásról év végén kell-e a napok számáról, az összes összegről éves záró bizonylatot adni? Ha igen, milyet? Ez olyan lehet, mint más munkavállalónál az M30-as nyomtatvány év végén?
Részlet a válaszából: […] ...napibérként meghatározott összegének szorzatát [Efo-tv. 9. § (2) bek.]. Annak érdekében, hogy a munkavállaló az adóköteles jövedelem összegét meg tudja határozni, a munkáltató által a fent kifejtettek szerint az Art. rendelkezései alapján kiadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.
1
6
7
8
16