Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...illetményalap eltérítése tekintetében a Kttv. általános szabályai irányadók a felmentési időre járó illetménynél. Ha a jegyző (valószínűleg?) nem állapítja meg 2019 januárjában a felmentési idejét töltő köztisztviselő részére a Kttv. 133....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...fel írásban a munkáltatót a kifizetés teljesítésére. Ha ez nem jár sikerrel, akár fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti a közjegyző előtt, illetve az igényét a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt munkaügyi perben is érvényesítheti [Mt. 285. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.], vagy fizetési meghagyással közjegyző előtt is érvényesítheti igényét, ezek előtt azonban indokolt egy levélben felszólítania a munkáltatót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – kivéve, ha tanúként idézik [Mt. 55. § (1) bek. i) pont, 146. § (3) bek. c) pont]. A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú [Htv. 2. § (2) bek.], vagyis az ilyen eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járó alapilletmény-eltérítés megállapítására a hivatali szervezet vezetője, azaz a polgármesteri hivatal jegyzője és nem a képviselő-testület a jogosult. Az adott tárgyévre történő alapilletmény-eltérítés megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Pótszabadság a jegyzőnek

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] ...jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a törvény X. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni [246. § (1) bek.]. A Kttv. 101. §-ának (3) bekezdése alapján a besorolásuktól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági ügyintéző besorolása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintézőnk 2014-ben szakképző iskolában letett érettségi bizonyítvánnyal (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol, informatika tantárgyakból) rendelkezik, és mellette OKJ 54-345-01 Logisztikai ügyintéző szakképesítéssel, amely emelt szintű szakképesítést ad. Az előzőekben említett végzettségek alapján jelenlegi "E" fizetési osztályba soroltuk be. A fizetési osztályba sorolását megfelelően állapítottuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...okmányokat tölthet ki, adatbázisokat kezelhet, fizetéssel, számlákkal kapcsolatos ügyeket intézhet, szerződéskötésben vehet részt, jegyzőkönyvet vehet fel, irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezelhet, irodai, ügyviteli adminisztrációt végezhet. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 247. §-ának (1) bekezdése alapján jegyzővé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki az alábbi három feltételnek megfelel:a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...nem tett eleget az indokolási kötelezettségének.A Mötv. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem a polgármester, hanem a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei

Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban abból indulunk ki, hogy a tényállásban szereplő nővér közalkalmazotti jogviszonyban áll. Elsőként szükséges rögzíteni, hogy ha a közalkalmazott ügyeletben van, azaz a munkáltató által meghatározott időben és helyen – jelen esetben a munkahelyén –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
1
7
8
9
16