Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 25.

Munkaidő-nyilvántartás naprakészsége

Kérdés: Elektronikus beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak a munkavégzés kezdetekor és befejezésekor is mágneskártyával blokkolniuk kell. Sajnos sokszor előfordul, hogy ez a blokkolás elmarad, amit csak utólag tudunk javítani, amikor a rendszerben előáll a hibaüzenet (pl. valaki nem lépett be, de ki igen). Ettől még megfelelő lehet a munkaidő-nyilvántartásunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...valamely adat rögzítésre, erről az azt követő első alkalommal – lehetőség szerint az érintett napon – a munkavállaló jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni, és a munkavállaló által meghatározott adattal kell a munkaidő-nyilvántartást pótolni. A munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 17.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...illetményalap eltérítése tekintetében a Kttv. általános szabályai irányadók a felmentési időre járó illetménynél. Ha a jegyző (valószínűleg?) nem állapítja meg 2019 januárjában a felmentési idejét töltő köztisztviselő részére a Kttv. 133....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 26.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fel írásban a munkáltatót a kifizetés teljesítésére. Ha ez nem jár sikerrel, akár fizetési meghagyás kibocsátását is kérheti a közjegyző előtt, illetve az igényét a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt munkaügyi perben is érvényesítheti [Mt. 285. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 26.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.], vagy fizetési meghagyással közjegyző előtt is érvényesítheti igényét, ezek előtt azonban indokolt egy levélben felszólítania a munkáltatót a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nélkül – kivéve, ha tanúként idézik [Mt. 55. § (1) bek. i) pont, 146. § (3) bek. c) pont]. A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú [Htv. 2. § (2) bek.], vagyis az ilyen eljárásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 25.

Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján járó alapilletmény-eltérítés megállapítására a hivatali szervezet vezetője, azaz a polgármesteri hivatal jegyzője és nem a képviselő-testület a jogosult. Az adott tárgyévre történő alapilletmény-eltérítés megállapítása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 7.

Pótszabadság a jegyzőnek

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a törvény X. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni [246. § (1) bek.]. A Kttv. 101. §-ának (3) bekezdése alapján a besorolásuktól függően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági ügyintéző besorolása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintézőnk 2014-ben szakképző iskolában letett érettségi bizonyítvánnyal (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol, informatika tantárgyakból) rendelkezik, és mellette OKJ 54-345-01 Logisztikai ügyintéző szakképesítéssel, amely emelt szintű szakképesítést ad. Az előzőekben említett végzettségek alapján jelenlegi "E" fizetési osztályba soroltuk be. A fizetési osztályba sorolását megfelelően állapítottuk meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...okmányokat tölthet ki, adatbázisokat kezelhet, fizetéssel, számlákkal kapcsolatos ügyeket intézhet, szerződéskötésben vehet részt, jegyzőkönyvet vehet fel, irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezelhet, irodai, ügyviteli adminisztrációt végezhet. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 26.

Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kttv. 247. §-ának (1) bekezdése alapján jegyzővé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki az alábbi három feltételnek megfelel:a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
8
9
10
…
17