161 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 235. §-a alapján az önkormányzati hivatalban személyi illetményt állapíthat meg a jegyző a polgármester jóváhagyásával minősítés, illetve teljesítményértékelés alapján a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére. A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik, határozott időre. A Kttv. 246. §-a szerint a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. A jegyző részére a személyi illetmény megállapítása, összhangban a Kttv. 235. §-ában foglaltakkal, a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig határozott időre állapítható meg, vagy megállapítható határozatlan időre, és csak akkor kell módosítani, ha esetleg a minősítés vagy ennek hiányában a teljesítményértékelés nem kivételes, vagy ha emelésre kerül sor?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?

Kérdés: A kizárólag magyar nyelvű munkaszerződést egy magyar munkavállaló és egy külföldi, magyar nyelven nem értő munkáltatói jogkört gyakorló személy kívánná aláírni. A munkaszerződésnek az előbbiek okán az Mt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. Az előbbi feltételnek megfelel-e az, ha a munkaszerződést a munkavállaló egy meghatározott időpontban két tanú előtt írja alá, majd a következő napon a külföldi, munkáltatói jogkört gyakorló személy két, teljesen más tanú előtt írja alá?

Kérdés: A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés: Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is [az Mt. 22. § (6) bekezdésében foglaltakon, tehát közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formán túl], hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Megvalósul-e a törvényi kritérium, nevezetesen az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e akkor, ha a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, míg a munkavállaló vonatkozásában nem két tanú alkalmazására kerülne sor, hanem ügyvédi ellenjegyzésre? Az okiratot alkotó jognyilatkozatok a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének nem ugyanazon, hanem eltérő pontjai szerinti kritériumnak felelnek meg.

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.

Kérdés: Munkavállalónk 2022 augusztusában elhunyt. A hagyatéki eljárással kapcsolatban a település szerinti önkormányzat hagyatéki csoportja részére bejelentettük a cégünk munkavállaló felé történő tartozását (a fel nem vett munkabért), illetve jeleztük, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumok is társaságunknál találhatóak. A jogerős hagyatékátadó végzés a fel nem vett járandóságok tekintetében rendelkezett, de a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokkal való teendőkre nem tért ki. A hagyatéki eljárást folytató közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokról is rendelkezzen. A közjegyző végzése szerint: "néhai XY munkavégzéshez kapcsolódó iratai nem képezik a hagyatéki vagyon körét, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők hagyatéki aktívumnak."
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.