156 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is [az Mt. 22. § (6) bekezdésében foglaltakon, tehát közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formán túl], hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Megvalósul-e a törvényi kritérium, nevezetesen az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e akkor, ha a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, míg a munkavállaló vonatkozásában nem két tanú alkalmazására kerülne sor, hanem ügyvédi ellenjegyzésre? Az okiratot alkotó jognyilatkozatok a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének nem ugyanazon, hanem eltérő pontjai szerinti kritériumnak felelnek meg.

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.

Kérdés: Munkavállalónk 2022 augusztusában elhunyt. A hagyatéki eljárással kapcsolatban a település szerinti önkormányzat hagyatéki csoportja részére bejelentettük a cégünk munkavállaló felé történő tartozását (a fel nem vett munkabért), illetve jeleztük, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumok is társaságunknál találhatóak. A jogerős hagyatékátadó végzés a fel nem vett járandóságok tekintetében rendelkezett, de a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokkal való teendőkre nem tért ki. A hagyatéki eljárást folytató közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokról is rendelkezzen. A közjegyző végzése szerint: "néhai XY munkavégzéshez kapcsolódó iratai nem képezik a hagyatéki vagyon körét, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők hagyatéki aktívumnak."
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?

Kérdés: Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Kérdés: Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?