Létszámcsökkentés és létszámbővítés eltérő telephelyeken

Kérdés: Egy munkáltatónak az ország két végében van egy-egy telephelye. Mindkét telephelyen dolgoznak munkavállalók ügyfélszolgálatos munkakörben. A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozással az egyik telephelyen egy munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból felmondott, míg a másik munkahelyen, ügyfélszolgálati munkakörbe, egy másik munkavállalót felvett. Jogszerű volt ez esetben a munkáltató felmondása? Álláspontunk szerint igen, hiszen a munkáltató nem azon a telephelyen vesz fel újabb, azonos munkakörű munkavállalót, ahol a másik munkavállaló munkaviszonyát megszüntette.
Részlet a válaszából: […] ...mint a m ű ködésével összefügg ő okra hivatkozhat felmondása esetén a munkáltató [Mt. 66. § (2) bek.]. Ugyanakkor a felmondás indokolásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. A valósság követelménye a létszámcsökkentés esetén általában véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Elállás a munkaszerződéstől

Kérdés: Nemrég neveztek ki egy cég ügyvezetőjének, így én lettem a munkáltatói jogok gyakorlója a kft. munkavállalói felett. Azt tapasztaltam, hogy az elődöm, amikor már tudta, hogy leváltják, felvette néhány ismerősét 2015. július 5-i kezdéssel. Én július 6-án szereztem erről tudomást. Elállhatok-e munkáltatóijogkör-gyakorlóként ezektől a szerződésektől, hiszen e munkaviszonyok fenntartása nyilvánvalóan sérelmes a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályok szerint lehet csak "felszámolni". Amennyiben a munkaszerződésekben próbaidőt kikötöttek, a próbaidő alatt indokolás nélkül lehetősége nyílik az azonnali hatályú felmondásra a munkáltatónak [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott idejű munkaviszony – a munkáltatói felmondással történő megszüntethetőség feltételei

Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...hogy ekkor munkáltatói felmondásra milyen okból kerülhet sor. Ebben az esetben sem elegendő azonban csupán a valós, világos, okszerű indokolási követelménynek megfelelni. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti– ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Munkavállalói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal határozott idejű szerződést kötöttünk egy projekt tartamára. Most a munkavállaló felmondással meg akarja szüntetni a munkaviszonyt. Mi éppen azért szerződtünk vele határozott időre, hogy ezt ne tehesse meg. Jól tudjuk, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a munkavállaló részéről?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan idejű munkaviszony felmondásához képest azonban szigorúbb követelményeket támaszt a törvény. A munkavállaló részéről is indokolási kötelezettséget ír elő a törvény [Mt. 67. § (2) bek.], amire a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Óvodavezetői megbízás megszűnése

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. végrehajtási rendeletének, a 326/2013. Korm. rendelet szabálya azt célozza, hogy a nevelési év rendjéhez igazodva a nyári óvodai szünet alatt kerüljön sor vezetőváltásra, akkor, amikor a legkevesebb feladatot kell ellátni a köznevelési intézményben. A szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Emelt összegű vasárnapi pótlék

Kérdés: A kérdésem a vasárnapi munkavégzés tilalma témájában a 2015. évi XVII. törvényben megjelent Mt.-módosításhoz kapcsolódik. Ez a törvény az Mt. 140. §-át módosítja, amelynek (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen vasárnapi munkavégzés esetén jár plusz 50% pótlék a dolgozónak. Ezt, illetve ennek a jogszabálynak az indokolását nem tudjuk az egyéb vonatkozó jogszabályokkal, a Kertv.-vel és a Kszvmtv.-vel együtt úgy értelmezni, hogy az adott esetre egyértelmű választ adjon. Esetünkben a munkavállaló árufeltöltőként dolgozik egy áruházban. Kérdés, hogy ő a Kertv. szerint "kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet" végez-e? Ha igen (ezt példálózóan a kérdéses jogszabály indokolása is tartalmazza), akkor nem vonatkozik rá a Kszvmtv., hiszen az kimondja az 1. §-ában, hogy a hatálya nem terjed ki a kereskedelmet kiszolgáló tevékenységre. Tehát emiatt egy árufeltöltő vasárnap is végezhet munkát, és nemcsak a Kszvmtv. szerint kijelölt néhány vasárnapon, hanem bármelyik vasárnap, mint ahogy ez a kereskedelemben szokásos is, hogy a nyitvatartási időn kívül végezhetők el ezek a kiszolgálótevékenységek? A kérdésünkre, hogy egy árufeltöltőnek mennyi pótlék jár a vasárnapi munkavégzésért, az Mt. módosított szövege alapján kétféle válasz adódna: egyfelől a néhány, a Kszvmtv. szerint kijelölt vasárnapon 100%, másrészt minden más átlagos (tehát nem a Kszvmtv. szerinti kijelölt) vasárnapon pedig csak 50%, mivel az Mt. 140. §-a (2) bekezdésének szövege a plusz 50% pótlékot csak a kijelölt vasárnapokhoz köti. Helyes-e az értelmezésünk, mert az Mt.-módosítás indokolásának szövege ettől ellentétes értelmezésre utal, abból úgy tűnik, mintha az árufeltöltő is csak a kijelölt vasárnapokon végezhetne munkát, holott a jogszabályból nem ez következik? Ha az árufeltöltő munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez bármit változtat-e az irányadó szabályokon?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szóban forgó módosítása alapján a Kszvmtv. hatálya alatti munkáltatónál, rendes és rendkívüli munkaidő esetén további 50%-kal növekszik a vasárnapi pótlék az alábbi esetekben:– adventvasárnapokon,– a munkáltató által nyitva tartásra választott további egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Felmondási kötelezettség hiánya munkavállalói egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...másrészt a munkavállaló bármikor élhet a felmondás jogával. Amennyiben a munkaviszony határozatlan idejű, a munkavállalónak nincs indokolási kötelezettsége felmondás esetén. Ha viszont a munkaviszony határozott idejű volt, a munkavállaló azt arra az indokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...van azonnali hatályú felmondással is megszüntetni. Ez lehet ún. "szankciós jellegű" azonnali hatályú felmondás (Mt. 78. §), mely indokolási kötelezettséget von maga után. Emellett azonban a munkáltató azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás tartalmi elemei

Kérdés: A 2015. évi jogszabályi rendelkezések szerint az azonnali hatályú felmondást a munkavállaló részéről milyen szöveggel kell megírni, hogy a törvénynek megfeleljen.
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek.]. Egyebekben az indokolás körében arra kell ügyelnie a munkavállalónak, hogy kellően konkrétan írja le az okot, amiért a munkaviszonyt meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Indokolási kötelezettség munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Operatív igazgatóként dolgozom cégünknél. A munkaszerződésem szerint nem vagyok vezető állású, de ténylegesen mindig én helyettesítem az ügyvezetőt. Azt hallottam, hogy a tulajdonos le akar engem is váltani, de szerintem nem adtam okot a felmondásra. Ilyen esetben létezik olyan indok, amivel felmondhat nekem?
Részlet a válaszából: […] ...is. Ebben az esetben pedig munkáltatói felmondás esetén – ha a munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a munkáltatónak nincs indokolási kötelezettsége [Mt. 210. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
18
19
20
29