590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Jegyzőnk már évek óta személyi illetményt kap, valószínű, hogy jövőre visszavonják személyi illetményét. Amikor felvételre került az aljegyző, a jegyző illetményéhez viszonyítva állapítottuk meg díjazását. A Ktv. szerint az aljegyző illetménye nem haladhatja meg a jegyző illetményét. Azonban, ha visszavonásra kerül a jegyző személyi illetménye, akkor az aljegyző illetménye meg fogja haladni a jegyzőét. Kérdésem: az aljegyzőnek is csökkentenünk kell-e az illetményét?

Kérdés: Közalkalmazottunk 2008 novembere óta általános iskolánk gazdasági vezetője. Az előírt iskolai végzettség és képesítési előírás alól az Ámr. szerint felmentést kapott, mivel csak regisztrált mérlegképes könyvelő végzettséggel rendelkezik. A Kjt. 61. §-a alapján a munkakörének ellátásához szükséges, jogszabályban előírt végzettség alapján az "F" vagy a "G" fizetési osztályba tartozna, a tényleges végzettsége alapján azonban csak az "E" fizetési osztályba lenne sorolható. Kérdésünk: a Kjt. 3. számú melléklete szerint vajon hogyan kell megállapítani az illetményét?

Kérdés: Közalkalmazottunk 1984 és 1992 között 8 éven keresztül buszvezetőként dolgozott egy helyközi személyszállítást végző vállalatnál. Ezt követően 1992-től gépkocsivezetőként közalkalmazotti jogviszony keretében alkalmaztuk. A napokban írásban igényelte a 25 éves jubileumi jutalom kifizetését. Megítélésünk szerint – tekintettel arra, hogy 1992 előtt a helyközi autóbusz-vállalatnál állt munkaviszonyban – nem illeti meg a jubileumi jutalom. Vajon helyes-e az érvelésünk?

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?

Kérdés: Egy köztisztviselő kolléganőnk bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványát, melyben az szerepel, hogy középfokú "B" típusú szóbeli vizsgát tett angol nyelvből. Már korábbról is van nyelvvizsga-bizonyítványa, szintén angol nyelvből, mely "B" típusú középfokú írásbeli vizsgáról került kiállításra. Kollégánk kéri, hogy a nyelvpótlékát a középfokú "C" típusú vizsga szerint állapítsuk meg. Szerintünk kérelme megalapozatlan, mi szerkesztőségük véleménye?

Kérdés: A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?

Kérdés: Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?

Kérdés: Az egyik kolléganőnk illetményét még 2006-ban eltérítettük. Ezt követően gyermekével GYES-re ment (majdnem 3 év). Most újra visszajön, és szeretné a régi, eltérített illetményét kapni. A kolléganő korábbi munkája mindig kifogástalan volt. Kérdésem, hogy most, mikor visszajön, év közben is eltéríthetjük-e az illetményét?