590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".

Kérdés: 2013. szeptember 1-jétől az Nkt. saját besorolási, illetménymegállapítási szabályokat tartalmaz a pedagógusok tekintetében, ideértve a 8. mellékletében meghatározott pótlékokat is. Kérdésünk ez alapján, hogy jár-e a pedagógusoknak (elsősorban a kollégiumi nevelőtanároknak) az Mt. 140. §-a szerinti vasárnapi pótlék, vagy az Nkt. pótlékra vonatkozó szabályai felülírják a közalkalmazottakra irányadó jogot e tekintetben?

Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?

Kérdés: 1993-ban végeztem földrajz-könyvtár szakon, 2006 óta dolgozom egy iskolában. A kinevezésemben a munkakör-beosztáshoz "tanító" van írva, de mellette a 2611-es FEOR-kód van megjelölve, ami a "könyvtárost" jelöli. A munkaköri leírásomat 2007-ben kaptam meg, amin "könyvtáros-tanár" szerepel. Teljes állásban a könyvtárban vagyok, nincs mellette órarendi órám. Kérdésem, hogy az illetmény szempontjából pedagógusnak számítok vagy nem? Jár-e nekem a pedagógus I-be sorolás? Jelenleg "pedagógus munkát segítő" besorolásban vagyok, illetményemelést nem kaptam.

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?