590 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál megszakítás nélküli munkarendben (24/72, 12/24) foglalkoztatott közalkalmazott nem volt beosztva munkaszüneti (fizetett ünnep) napon, mert pihenőidejét töltötte. Ebben az esetben a fizetett ünnep miatt (amit nem a munkahelyén és nem munkával töltött el) jár-e szabadnap vagy valamilyen juttatás?

Kérdés: 2013. augusztus 31-én óvónő pedagógusunk G fizetési osztály 14-es fizetési fokozatába volt besorolva. Munkaviszonya kezdete: 1972. november 1. volt. Így 2013. szeptember 1-jén 40 év 314 nap pedagógus munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Legutóbbi soros lépése szerint következő fizetési fokozatba lépés várható ideje 2013. január 1-jén lett volna, ám mivel a Kjt.-ben a 14-es volt a legfelső fokozat, nem léphetett feljebb. Helyesen jártunk-e el, amikor szeptember 1-jével 15-ös kategóriába soroltuk?

Kérdés: A jubileumi jutalom számításának mi az alapja? A megszűnést megelőző 5 hónapi bruttó illetményének összegét, vagy a megszűnéskor a kinevezési okiraton szereplő bruttó illetmény ötszörösét kell venni? Hogyan számoljuk a jubileumi jutalmat, ha a közalkalmazotti jogviszony hónap közepén szűnik meg?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?

Kérdés: Középfokú végzettségű (II. besorolású) dolgozónk illetményét 2013. január 1-jétől december 31-ig 40%-kal eltérítettük. Dolgozónk időközben megszerezte diplomáját (melyhez a munkáltató tanulmányi szerződést is kötött vele), és munkaköre lehetővé teszi, hogy I. besorolási osztályba soroljuk át. Ebben a kategóriában azonban már a 40%-os eltérítést a munkáltató nem kívánja számára megadni. Erre – véleményünk szerint – a jogszabály lehetőséget is ad a Kttv. 133. §-ának (6) bekezdése alapján. Dolgozónk mindezt nehezményezi, mivel meglátása szerint azzal, hogy diplomát szerzett, a munkája színvonala (mely miatt az eltérítést kapta) nem változott, és munkaügyi bírósághoz kíván fordulni. Kérdésem, hogy a munkáltató eljárása jogszabályszerű-e, illetve a dolgozó megalapozottan fordul a munkaügyi bírósághoz?

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.

Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.