1458 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?

Kérdés: Cégünk ügyvezetője 2006 és 2011 között munkaviszony keretében látta el a tisztséget, majd újabb ötéves munkaszerződést kötött vele a cég az ügyvezetői munkakörre. Úgy tudjuk, hogy az új Mt.-ben legfeljebb ötéves határozott időre létesíthető munkaviszony, ezért feltételezzük, hogy jogellenesen jártunk el a munkaszerződés meghosszabbításával. Jól értelmezzük a jogszabályt?

Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – dél­előtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?

Kérdés: Az Mt. 87. §-ának alkalmazásában helyes-e, ha a 24/48 órás beosztásban dolgozónak a munkaszüneti napokon történő munkavégzésére a munkaszüneti napon 0-24 óra között teljesített óráira számfejtünk 100%-os pótlékot? Ez mindenképp kevesebb, mint 24 óra, ami az e napon kezdődő, vagy e napra áthúzódó munkaórákat jelent. A munkavállaló munkaideje napi 12 óra, készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli munkarendben.

Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?