Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] A koronavírus elleni védőoltás felvételét a 449/2021. Korm. rendelet írja elő a veszélyhelyzet tartama alatt. A kötelezettség a kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakat érinti, mégpedig a foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a Kjt. személyi hatályának szabályai adják meg a választ. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének hatása a nyugdíj szüneteltetésére

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3588. kérdésben megírtam, hogy kollégánk a nők negyven év jogosultsági idő után járó öregségi teljes nyugdíjjal vonult nyugdíjba. Mivel 1955-ben született hölgyről van szó, időközben a 64. életévének betöltésekor elérte az életkor szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt. Kérdés, hogy amennyiben egy ilyen volt kollégát szeretnénk munkaszerződéssel foglalkoztatni – aki a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjával ment el, de időközben a korhatárt is elérte –, akkor a Tny. – jövedelmi korlátról szóló – 83/B. §-ában foglaltak irányadók-e, azaz amennyiben a munkaviszonyból származó jövedelme meghaladja az éves keretösszeget, kell-e neki szüneteltetni a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti kérdés a polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselő – öregségi nyugdíj folyósítása melletti, polgármesteri hivatalban történő – alkalmazására vonatkozott. A Tny. 83/B. §-ának (1) bekezdése csupán abban az esetben alkalmazandó, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban történő alkalmazás – kérdésben szereplő polgármesteri hivatalt érintő – Kttv.-beli korlátja értelmében a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Pedagógusok nyugdíjazása

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni annak értelmezésében, hogy a Kjt. 30. §-a (4) és (5) bekezdésének, valamint a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének módosítása következtében azoknak a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező pedagógusoknak, akik a nők kedvezményes nyugdíját a módosítást követően igénybe kívánják venni, van-e lehetőségük arra, hogy továbbdolgozzanak pedagógusként teljes állásban, és mellette nyugdíjasok legyenek?
Részlet a válaszából: […] A Költség tv. módosította mind a Kjt.-t, mind a Tny-t. A jogalkotó a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdéséből eltörölte azt a kitételt, hogy a nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja megállapításának feltétele az is, hogy ne álljanak biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszony mellett nem létesíthető, illetve tartható fenn munkavégzésre irányuló további jogviszony, ha ez a közalkalmazotti munkakörrel összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bekezdés]. Összeférhetetlenséget jelent például, ha a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A legalább 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíj esetében [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.] is alkalmazandó a Tny. azon rendelkezése, melynek értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai szerint csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy munkaviszony, ha a munkaidő e jogviszonyokban a közalkalmazotti jogviszonyával részben vagy egészében egybeesik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet a válaszából: […] A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár, amely tételes elszámolással (számlával igazoltan) vagy átalányként számolható el [437/2015. Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] A Tny. rögzíti, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki egyrészről a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, másrészről legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
2