Jogviszony folyamatossága a közigazgatásban

Kérdés: A Kttv. 62/B. §-a alapján "ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni". Ebben az esetben, ha a Kit. hatálya alól a Kttv. hatálya alá 30 napon belül érkezik új dolgozó, akkor hogyan kell figyelembe venni a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése közötti időt az alábbiak tekintetében: besorolás, jubileumi jutalom, végkielégítés, szabadságszámítás?
Részlet a válaszából: […] ...számos helyen rendelkezik e törvény a folyamatosság gyakorlatban való megvalósulásáról, így a besorolásnál figyelembe veendő időtartamoknál [Kttv. 8. § (5) bek.], a próbaidőnél [Kttv. 46. § (1) bek], a végkielégítésnél [Kttv. 69. § (11) bek.],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...tudtával a beosztás szerinti munkaidőn túl is dolgoznak, akkor az rendkívüli munkaidőnek minősül. Ez független attól, hogy a két időtartam azonos, azaz, hogy pontosan 8 órát dolgoznak ténylegesen; azokat egymással szemben utólagosan nem lehet beszámítani.Javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára. A szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közalkalmazotti besorolás – az egyszerűsített foglalkoztatás beszámítása

Kérdés: Közalkalmazotti besoroláshoz az egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött idő figyelembe vehető? Ha igen, akkor ezt az időszakot milyen igazolással tudjuk elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kell venni az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá az 1992. július 1. után munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Helyettesítés – a díjazás összege

Kérdés: Az egyik osztályon a régebbi munkavállalóink közül többen is elmentek szülni, és helyettesítésük idejére feladataik nagyobb részét egy másik, ott dolgozó, nemrég kezdett munkatársuk vette át, aki azokat most a saját munkaköre mellett látja el. Az ő alapbére alacsonyabb, mint a helyettesített munkavállalók bére. Ebben az esetben neki ki kell fizetnünk a magasabb alapbért?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó feladatokat. Ebben az esetben díjazása attól függ, hogy a saját és a másik munkavállaló munkaköri feladatai ellátásának időtartama elkülöníthető-e, mivel csak ekkor lehet jogosult a másik munkavállaló övétől magasabb összegű időarányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Közalkalmazotti illetmény – a felső határ

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
Részlet a válaszából: […] A közvetlenül az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra nem alkalmazható szabályokat a Kjt. 83/A. §-ának (2) bekezdése sorolja fel, a Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése ezek között nem szerepel. Tehát e személyi kör esetében is van arra mód, hogy eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. szabadság idejére) nem lehet azonos az alapbérük mértékével, ha rendszeresen járó bérpótlékokra is jogosultak. A "fizetett ünnep" időtartamára, ha a munkavállaló havibéres, akkor nem távolléti díj, hanem az alapbér időarányos része jár, tehát ott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Köztisztviselők – jubileumi jutalomra való jogosultság és a nyugdíjas osztályvezető

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk közszolgálati jogviszonya 1992 óta folyamatos. 2021. május 3-tól kezdődően megigényelte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását, nyugdíj folyósításának szüneteltetésével. A Tny. 83/C. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt köztisztviselőnk nyugdíjasnak minősül, viszont mivel közszolgálati jogviszonya a továbbiakban is fennáll megszakítás nélkül, így ebben az időszakban fizetést kap és nyugdíjat nem. A Kttv. 150. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomra való jogosultságról, melyet meghatározott szolgálati jogviszonyban eltöltött idő után kap a tisztviselő. Jubileumi jutalomra való jogosultságát befolyásolja-e az, hogy időközben a státusza nyugdíjasra módosult? Beszámítható-e a nyugdíjas státusz kezdetétől számított időszak a jubileumi jutalom idejébe? Egy másik köztisztviselőnk jelenleg osztályvezetői beosztásban látja el a feladatait, azonban kérni szeretné a nyugdíjas státuszának megállapítását, nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett úgy, hogy a közszolgálati jogviszonya a nyugdíjas státusz megállapítását követően is fennáll. Ebben az esetben a már nyugdíjas státuszú köztisztviselőnk a továbbiakban is elláthatja-e osztályvezetőként a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíja) esetén is szüneteltetést eredményez. A Tny. 83/C. §-ának (3) bekezdése alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdése szerint a Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaidő és bér több műszakos tevékenységben

Kérdés: Üzemünkben két műszakban zajlik a munkavégzés, a nappalis kollégák 06-18 óra között, az éjszakások 18-06 óra között dolgoznak. Az éjszakás kollégáknak 22 órától 15% éjszakai pótlékot fizetünk, de műszakpótlék fizetésére nem kerül sor, mivel a két műszak nem keveredik. Csak nagyon ritkán van műszakcsere, legtöbbször a munkavállalók kérésére, de egyébként a délelőttösök soha nem járnak éjszakára, és fordítva. Helyes, hogy nem fizetünk műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkavállalónak,–ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik,–a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár.A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
Részlet a válaszából: […] ...(napidíj) jár, számlával való elszámolás alapján vagy átalányként, napi 500 Ft összegben. Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, illetve ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.
1
33
34
35
135