Találati lista:
341. cikk / 1350 Közalkalmazotti végkielégítés – a jogszerző idő számítása
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azon rendelkezése, melynek értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a felmondás (a Kjt. szerint értelemszerűen a felmentés) közlésének időpontjában álljon fenn a munkaviszony a törvényben meghatározott időtartamban?
342. cikk / 1350 Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?
343. cikk / 1350 Munkaviszonyban töltött idő beszámítása az Eszjtv. szerinti fizetési fokozatoknál
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavállaló fizetési fokozatához mely jogviszonyokat kell figyelembe venni. A69/2021. Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése szerint az Eszjtv. 8. §-ának (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
d) az Eszjtv. 8. §-a (9) bekezdésének h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint
e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.
Mindez az új, 2021. március 1. utáni belépők esetén mit jelent? Például 2021. március 2-án belép egy egészségügyi adminisztrátor. A munkakör ellátásához szükséges kötelező végzettség: érettségi. A belépő dolgozó 2003-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványát. 2003 után számtalan helyen dolgozott munkaviszonyban (pl. szupermarket, bank, sütőipar). Ezeket az időszakokat el kell ismerni a fizetési fokozat beszámításához (ezzel együtt a szolgálati elismeréshez) egészségügyi szolgálati jogviszonynak?
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
d) az Eszjtv. 8. §-a (9) bekezdésének h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint
e) a PhD-fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.
Mindez az új, 2021. március 1. utáni belépők esetén mit jelent? Például 2021. március 2-án belép egy egészségügyi adminisztrátor. A munkakör ellátásához szükséges kötelező végzettség: érettségi. A belépő dolgozó 2003-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványát. 2003 után számtalan helyen dolgozott munkaviszonyban (pl. szupermarket, bank, sütőipar). Ezeket az időszakokat el kell ismerni a fizetési fokozat beszámításához (ezzel együtt a szolgálati elismeréshez) egészségügyi szolgálati jogviszonynak?
344. cikk / 1350 Munkaközi szünet – eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál
Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
345. cikk / 1350 Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan
Kérdés: A jogszabályok szerint öt évig lehet valakit munkaerő-kölcsönzés jogviszonyban foglalkoztatni. Mi történik az ötödik év lejártával? Felmondással kell megszüntetni a jogviszonyt munkáltatói oldalról úgy, hogy a felmondás indoka az öt év lejárta, és így a jogviszony vége éppen az ötödik év betöltése kell legyen? Vagy automatikusan megszűnik az ötödik év leteltével a jogviszony, mint egy határozott idejű jogviszony? Mi történik, ha valakit ebben az időpillanatban gyermekszülés miatt fennálló felmondási védelem véd? Ez csak abban az esetben számítana, ha a felmondás a lehetőség a megszüntetésre, ha azonban automatikusan történik a megszüntetés a jogszabály alapján az öt év miatt, akkor nem, miután az nem felmondás?
346. cikk / 1350 Határozott idejű közalkalmazotti kinevezések – ha egymást követik
Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen – a közalkalmazottak javára szóló – rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?
347. cikk / 1350 Thaiföldi diák munkavállalása Magyarországon
Kérdés: Alkalmazhatunk-e olyan thaiföldi állampolgárt, akinek a tartózkodási engedélyét tanulmányi célra adták ki?
348. cikk / 1350 Műszakpótlék számítása szociális intézményekben
Kérdés: Szociális intézmény egyik szervezeti egységében egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint, több műszakos munkarendben dolgoznak az ápolók, gondozók. A belső ellenőrzés hibásnak találta, hogy ebben az egységben a 07-15 óra közötti műszakban a 14 és 15 óra közötti időben nem fizettünk 15%-os bérpótlékot. Az egyik ápoló havi beosztása az alábbiak szerint alakult 160 kötelezően ledolgozandó óra mellett, az adott hónapban: 07-15 óráig tartó műszakban dolgozott 5 napig, 07-19 óráig 2 napig, 14-22 óráig 5 napig, 22-07 óráig 4 napig, 19-07 óráig 2 napig. Összesen 164 órát dolgozott, ebből két 12 órás műszak vasárnapra, egy szombatra esett. 28 óra 15%-os, 76 óra 30%-os, 32 óra 50%-os pótlékot, valamint 4 óra túlórát fizettünk ki neki. Megfelelő-e az elszámolás, vagy 5 órával több 15%-os pótlékot kellett volna kifizetnünk?
349. cikk / 1350 Jubileumi jutalomra való jogosultság – nem minden jogviszony számít
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
350. cikk / 1350 Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt
Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
