1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: 2025-ben új belépő köztisztviselő besorolásánál a 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. közötti időszakra kapott passzív jogú táppénz időtartama figyelembe vehető-e? A tb-igazolvány alapján a passzív jogú táppénz előzménye az volt, hogy a munkáltatónál 2005. és 2006. július 27-ig állt fenn a jogviszony, ezen belül 2005. szeptember 10. és 2006. június 2. közötti időszakban üzemi baleseti táppénzben részesült, majd az egészségbiztosítási pénztártól 2006. július 28. és 2006. augusztus 6. között passzív jogú táppénzellátásban részesült. 2006. június 6. napján egy nap fizetés nélküli szabadság idejére szünetelt a biztosítása.

Kérdés: A közalkalmazott 2018. augusztus 6-án lépett be a munkáltatóhoz, asszisztensi munkakörbe, középfokú végzettséggel, „C” besorolással. 2020-ban jogi asszisztensi felsőfokú szakképzettséget szerzett. 2025. március 1. napjával referensi munkakörbe került, átsorolva az „E” fizetési osztályba. Helyesen alkalmazza-e a Kjt. 63–64. §-át, és helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a közalkalmazott előző munkaviszonyait 2020-tól, a felsőfokú bizonyítvány megszerzésétől, míg a közalkalmazotti jogviszonyait teljes egészében beszámítja a fizetési fokozatba, és így a közalkalmazottnak magasabb fizetési osztály, de alacsonyabb fizetési fokozat kerül megállapításra?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondással szüntettük meg 03. 19-én reggel, műszakkezdés előtt, a munkaidejének a kezdetét megelőzően. Előző nap, 03. 18-án egy órát dolgozott, majd engedély nélkül távozott, így egyórányi munkaidőt számoltunk el arra a napra. Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, hogy munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell az Mt. 95. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben foglaltakat. A bérprogramunk az ún. „munkáltatói azonnali hatályú felmondás” kilépési módot úgy paraméterezte, hogy állásidővel egészítse ki a dolgozó bérét, ha kevesebbet dolgozott, mint az általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidő. Az Mt. 95. §-ának (3) bekezdése viszont nem sorolja fel az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondást, mint állásidőre jogosító megszüntetési módot, ha a munkavállaló nem dolgozta le a teljes munkanapját. Ebből kiindulva szerintem csak a ténylegesen teljesített munkaidőre járó bért kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a dolgozó igazolatlanul volt távol 7 órát, vagy ha – mondjuk – 1 óra munkavégzés után, műszak közben közöltük volna vele az azonnali hatályú felmondást. Ebben nem egyezünk a program ügyfélszolgálatával, az Mt. 95. §-ának (5) bekezdésére hivatkoznak.

Kérdés: Társaságnál alkalmazott többhavi munkaidőkeret időtartamát kívánják rövidíteni kevesebb havi időtartamra. Le kell-e zárni a munkaidőkeretet azzal a nappal, és el kell-e számolni a dolgozókkal, amikortól a rövidebb munkaidőkeretet alkalmazza a munkáltató, azaz amikor tájékoztatja a dolgozókat, hogy a munkaidőkeret végének mi lesz az új dátuma? Vagy elég tájékoztatni a munkaidőkeret végének új dátumáról, és megadni a rövidített munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét, és majd a rövidített munkaidőkeret végén kell elszámolni a feleknek?

Kérdés: A Púétv. hatálya alatti pedagógus dolgozhat-e a felmentési idő alatt másik intézményben? Amennyiben az erre irányuló engedélykérést a jelenlegi munkáltató megtagadja, az mennyire sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét? Engedély esetén lehetséges-e felmondási idő alatt a Pedagógus I. kategóriába történő átsorolás?

Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?

Kérdés: Egy gyermekgondozási díjban részesülő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében a munkáltató az illetménykiegészítést azzal az indokkal vonta vissza, hogy a Kjt. 67. §-a szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, azonban annak munkáltatói döntésen alapuló része szabadon változtatható, csökkenthető vagy akár elvonható, amennyiben az illetmény összege összességében nem csökken. A munkáltató érvelése szerint a garantált illetmény növekedése miatt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentheti, hiszen a közalkalmazott teljes illetménye így sem lesz alacsonyabb, és mivel ez nem egy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás, ezért nincs szükség a közalkalmazott hozzájárulására sem a módosításhoz. Ugyanakkor a kiegészítés visszavonása miatt az érintett édesanya – aki egyébként most tavasszal tervezi a munkába való visszatérését – összességében kevesebb illetményt fog kapni, mint amire korábban számított. Ebben az esetben jogszerűen járt el a munkáltató? Megteheti a munkáltató, hogy egy emelkedő garantált illetményt az illetménykiegészítés csökkentésével kompenzáljon, különösen egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében, akinek az elvonás miatt ténylegesen csökken az illetménye a visszatérésekor?

Kérdés: 1. A Kttv. alapján a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap [93. § (1) bek.], azonban a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [93. § (5) bek.]. Munkaszüneti napra rendes munkaidő törvényben meghatározott esetben osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]. Vasárnapra rendes munkaidő a 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti esetben osztható be a közszolgálati tisztviselő számára. Annak ellenére, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) alkalmazása esetén megilleti-e ezeken a napokon a munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a Kttv. 98. §-ának (6) bekezdése szerinti, a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő? Ha nem, akkor egyéb más díjazás, például pótlék, juttatás?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlék-kifizetés?

Kérdés: Szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott ápoló/segédápoló munkakörben dolgozó kollégák esetén három hónapos próbaidőt kötöttünk ki. Meghosszabbítható-e a próbaidő további három hónappal?