173 cikk rendezése:
141. cikk / 173 Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése
Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
142. cikk / 173 Szabadság – a pénzbeli megváltás
Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
143. cikk / 173 Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása
Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
144. cikk / 173 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt?
Kérdés: Ápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunk határozott idejű jogviszonyban áll, mely a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága alatt le fog járni. Vajon jogszerűen lehetséges-e ismételten határozott időre meghosszabbítani a határozott idejű jogviszonyát a fizetés nélküli szabadságának ideje alatt?
145. cikk / 173 Megszakítható-e a felmentési idő?
Kérdés: A nyár végén nyugdíjjogosultság miatt felmentettük az egyik kémiatanárunkat. Január végéig felmentési idejét tölti. Időközben azonban kiderült, hogy az iskola másik kémiatanára hosszabb betegállományba megy. Kinevezhetjük-e határozott időre a felmentési idejét töltő tanárt a másik kolléga helyettesítésének idejére?
146. cikk / 173 Zenetanár helyettesítése
Kérdés: Magánzeneiskola vagyunk, az egyik gitártanárral kötött munkaszerződésben abban állapodtunk meg, hogy akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A gitártanár megbetegedett, de maga helyett nem állított helyettest. Megszüntethetjük-e szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással a munkaviszonyát?
147. cikk / 173 Végkielégítés – határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?
Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
148. cikk / 173 Helyettes helyettesítése
Kérdés: Terhes munkavállalónk helyettesítése céljából határozott időre egy másik munkavállalót alkalmaztunk. A minap ez utóbbi munkavállaló arról tájékoztatott minket, hogy ő is állapotos, s mivel veszélyeztetett terhes, nem tud dolgozni, így keresőképtelen állományba kerül. Mivel a munkát valakinek el kell látnia, szintén határozott időre újabb határozott idejű munkaszerződés megkötését tervezzük egy harmadik munkavállalóval. Miképpen fogalmazzuk meg a munkaszerződésben a határozott idejű kikötést: az első vagy a második munkavállaló visszatéréséig szóljon a munkaszerződés? Ha az első munkavállaló helyettesítését tüntetjük fel, s közben visszatér a második, megszűnik-e automatikusan a harmadik munkavállaló határozott idejű munkaviszonya?
149. cikk / 173 Munkáltatói jogkört gyakorló személy helyettesítése
Kérdés: Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?
150. cikk / 173 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
