Büntetőeljárás a közalkalmazottal szemben

Kérdés: Közalkalmazottunkkal szemben büntetőeljárás van folyamatban. Az intézmény vezetője szeretne minél előbb "megszabadulni tőle". Mit kell ennek érdekében tennie?
Részlet a válaszából: […] ...értesítés a bizalomvesztést megalapozhatja (EBH2005. 1244.).Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a rendkívüli felmentésre jogvesztő határidők vonatkoznak. A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése szerint a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadság kiadásának munkáltatói korlátozása

Kérdés: A nyár folyamán üzemünkben teljes átállás lesz egy új termelési technológiára. A betanulás és az éles tesztüzemek miatt szeretnénk elrendelni, hogy ebben a kb. három hétben senki ne menjen szabadságra. Megtehetjük ezt, tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak hét napot akkor kell kiadni, amikor azt kéri?
Részlet a válaszából: […] ...esetén ezt a hét napot arányosítani kell [Mt. 122. § (2) bek.]. Elvileg a munkavállaló e hét munkanapját – az előzetes értesítési határidő tiszteletben tartása mellett – az átállással érintett három hétre is időzítheti.Ugyanakkor tekintettel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése

Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
Részlet a válaszából: […] Miután a végkielégítés nem tekintendő munkabérnek, a munkáltató az igényét a hároméves elévülési időn belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkanap-áthelyezések

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?
Részlet a válaszából: […] ...azt mindenképpen rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, még abban az esetben is, ha a munkaidő-beosztás közlésére a törvényi határidő tiszteletben tartásával került sor. Az Mt. alapján a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként kamatmentes volt. Vagyis ha a munkáltató – akár az illetmény egésze, akár egy része tekintetében – nem tesz eleget határidőben az illetményfizetési kötelezettségének, a törvény alapján késedelmikamat-fizetési kötelezettsége keletkezik.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...arányos része jár. A szabad­időt a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. A felek azonban ennél jóval későbbi kiadási határidőben is megállapodhatnak, amely legfeljebb a tárgy­évet követő év december harminc­egyedik napjáig terjedhet [Mt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...érdekének fennállása esetén. Ilyen érdeknek minősül a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése, vagy rendkívüli feladatok határidőben történő ellátása (pl. év végi teljesítési határidők miatt megnövekedett ügyfélforgalom). Az esedékesség évét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] ...legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (4)–(5) bek.]. A kérdés alapján a munkáltató az egyhetes előzetes közlési határidőnek megfelel, hiszen egy héttel hamarabb az egész munkaidőkeret tartamára közli a beosztást, nem csak a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szabadság kiadása a felmondási idő alatt

Kérdés: Munkáltatóm felmondást közölt velem. E szerint a 30 nap felmondási időből az utolsó 15 napra felmentenek, az addig letöltendő időre pedig kiadják a még megmaradt szabadságaimat. Ezt én nem szeretném, mert egyrészt még szeretnék pár napot bent tölteni, amíg lezárom az ügyeimet, másrészt méltánytalannak érzem, hogy egyik nap felmondanak, másik nap pedig már szabadságra is küldenek. Jogszerű volt a munkáltatóm eljárása? Mi a teendő, ha visszautasítom a szabadság kiadását, és inkább ledolgoznám az időmet?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell [Mt. 122. § (4) bek.]. Ha a munkáltató a munkáltató eljárását a határidőt nem tartja tiszteletben, és a munkavállaló ezt nem fogadja el, akkor a munkavállalónak nem lehet szabadságot kiadni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 92. § (2) bek. a) pont, 99. § (3) bek.]. Hangsúlyozzuk, hogy a 12 órás hosszabb teljes napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.
1
23
24
25
41