475 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?

Kérdés: Egyik üzletágunkat a tavalyi évben átadtuk egy másik cégnek, az átadás egy teljes telephelyet érintett. Bár akkor részletes tájékoztatást kaptak az érintett kollégák a folyamatról, idén több munkavállaló garanciát kért, hogy munkaviszonyuk jogfolytonos, illetve panasszal éltek felénk, hogy egyes juttatásaik változtak 2019. január 1-jétől. Milyen jogszabályokra hivatkozásokkal tudjuk őket megnyugtatni? Felelős-e az átadó társaság azért, ha valamilyen bérelemet az új munkáltató megváltoztatott az átadás után?

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?

Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?

Kérdés: Munkáltatóm közölte velem, hogy a cégnél létszámleépítés várható. Annak elkerülése érdekében, hogy ez engem is érintsen, lehetőség lenne arra, hogy a munkaviszonyt kétéves határozott idejű munkaviszonyra módosítsuk. Ha ezt nem fogadom el, előreláthatólag felmondanak nekem. A felettesem szerint, amennyiben elfogadom a határozott időt, később az is megeshet, hogy utóbb ismét határozatlan időtartamúvá módosítsák a munkaviszonyom. Abban a szerencsés esetben, ha a jövőben ismét határozatlan idejűvé módosulna, folytonosnak fog-e minősülni (pl. a végkielégítés szempontjából)?

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?

Kérdés: Intézményünkbe 2015. augusztus 1. napjával vettünk fel egy pedagógust, akinek egyetlen korábbi jogviszonya volt, mely 5 év 11 hónap, szintén pedagógus munkakörben eltöltött idő volt. Ez alapján akkor Pedagógus I./02-es besorolásban alkalmaztuk őt, mivel nem volt meg a 6 év a 03-as fokozatba kerüléshez. Ezt követően 2016. január 1. napjával soroltuk át Pedagógus I./03-as fokozatba. Így a következő soros lépése, 2019. január 1. napja lett. A pedagógus jogviszonya megszűnt nálunk ez év augusztus 20. napjával. Új intézményében szintén Pedagógus I./03-as besorolást kapott, viszont jelzéssel élt felénk, hogy szerinte őt 2018. január 1. napján kellett volna átsorolnunk. Kéri a különbözet kifizetését. Valóban helytelenül lett általunk besorolva a pedagógus?

Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?

Kérdés: Az utazási költségtérítés szabályai alapján a munkáltató a bérlet, illetve menetjegy 86%-ának térítése helyett, a meghatározott feltételek fennállása esetén, az Szja-tv. szerinti költségtérítést (9-15 Ft/km) biztosítja a dolgozó részére, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Ez a lehetőség kiterjed a lakcímkártyával igazolt, gépkocsival történő hazautazásra is (havonta 4 alkalommal)? Ha a munkavállaló kedvezményes menetjegyre jogosult a tömegközlekedésnél, akkor a munkáltató e kedvezményes jegy árának 86%-át téríti, vagy kötelező teljes árú jegyet váltania a munkavállalónak?