Találati lista:
201. cikk / 472 Foglalkoztatási lehetőségek rövid időtartamra
Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?
202. cikk / 472 Munkaviszony tartamának módosítása
Kérdés: Munkáltatóm közölte velem, hogy a cégnél létszámleépítés várható. Annak elkerülése érdekében, hogy ez engem is érintsen, lehetőség lenne arra, hogy a munkaviszonyt kétéves határozott idejű munkaviszonyra módosítsuk. Ha ezt nem fogadom el, előreláthatólag felmondanak nekem. A felettesem szerint, amennyiben elfogadom a határozott időt, később az is megeshet, hogy utóbb ismét határozatlan időtartamúvá módosítsák a munkaviszonyom. Abban a szerencsés esetben, ha a jövőben ismét határozatlan idejűvé módosulna, folytonosnak fog-e minősülni (pl. a végkielégítés szempontjából)?
203. cikk / 472 Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója
Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
204. cikk / 472 Pedagógus fizetési kategóriájának megállapítása
Kérdés: Intézményünkbe 2015. augusztus 1. napjával vettünk fel egy pedagógust, akinek egyetlen korábbi jogviszonya volt, mely 5 év 11 hónap, szintén pedagógus munkakörben eltöltött idő volt. Ez alapján akkor Pedagógus I./02-es besorolásban alkalmaztuk őt, mivel nem volt meg a 6 év a 03-as fokozatba kerüléshez. Ezt követően 2016. január 1. napjával soroltuk át Pedagógus I./03-as fokozatba. Így a következő soros lépése, 2019. január 1. napja lett. A pedagógus jogviszonya megszűnt nálunk ez év augusztus 20. napjával. Új intézményében szintén Pedagógus I./03-as besorolást kapott, viszont jelzéssel élt felénk, hogy szerinte őt 2018. január 1. napján kellett volna átsorolnunk. Kéri a különbözet kifizetését. Valóban helytelenül lett általunk besorolva a pedagógus?
205. cikk / 472 Bírság levonása a munkabérből
Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
206. cikk / 472 Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
207. cikk / 472 Utazási költségtérítés elszámolása
Kérdés: Az utazási költségtérítés szabályai alapján a munkáltató a bérlet, illetve menetjegy 86%-ának térítése helyett, a meghatározott feltételek fennállása esetén, az Szja-tv. szerinti költségtérítést (9-15 Ft/km) biztosítja a dolgozó részére, a gépkocsival történő munkába járáshoz. Ez a lehetőség kiterjed a lakcímkártyával igazolt, gépkocsival történő hazautazásra is (havonta 4 alkalommal)? Ha a munkavállaló kedvezményes menetjegyre jogosult a tömegközlekedésnél, akkor a munkáltató e kedvezményes jegy árának 86%-át téríti, vagy kötelező teljes árú jegyet váltania a munkavállalónak?
208. cikk / 472 Jubileumi jutalomra jogosító munkaviszonyok
Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk részére a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető idő megállapításával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló folyamatosan önkormányzati közfeladatot ellátó szervezetekkel állt jogviszonyban. Kezdetben önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatták. Ezt követően a munkáltató személye azért változott meg, mert a közfeladat ellátása az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság részére került átadásra. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre került, és azonos feltételekkel munkaviszonyban foglalkoztatták tovább. Néhány év múlva újbóli önkormányzati feladatátszervezés történt, melynek következtében a munkavállaló önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyba került. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom megállapításához beszámítható-e az önkormányzati gazdasági társaságban munkaviszonyban töltött idő?
209. cikk / 472 Munkaviszony fennállása – nem szükséges a gazdasági társaságnál
Kérdés: Jogszerű-e, ha a Ptk. szerinti gazdasági társaságnak nem áll fenn munkaviszonya egyetlen természetes személlyel sem, tehát nem foglalkoztat munkavállalót?
210. cikk / 472 Belső ellenőr továbbképzése és besorolása
Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.
