Jubileumi jutalomra jogosító munkaviszonyok

Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk részére a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető idő megállapításával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló folyamatosan önkormányzati közfeladatot ellátó szervezetekkel állt jogviszonyban. Kezdetben önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatták. Ezt követően a munkáltató személye azért változott meg, mert a közfeladat ellátása az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság részére került átadásra. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre került, és azonos feltételekkel munkaviszonyban foglalkoztatták tovább. Néhány év múlva újbóli önkormányzati feladatátszervezés történt, melynek következtében a munkavállaló önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyba került. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom megállapításához beszámítható-e az önkormányzati gazdasági társaságban munkaviszonyban töltött idő?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál töltötte el a volt munkavállaló, jelenlegi közalkalmazott. Ez alól egyetlen kivételt állapít meg az Áht. 11/F. §-a. Ha a közfeladat átvétele miatt jogállásváltozás következik be, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkaviszony fennállása – nem szükséges a gazdasági társaságnál

Kérdés: Jogszerű-e, ha a Ptk. szerinti gazdasági társaságnak nem áll fenn munkaviszonya egyetlen természetes személlyel sem, tehát nem foglalkoztat munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...fázisában még vagy már nem foglalkoztat munkavállalókat. Ebből következően, nem jogellenes, ha a gazdasági társaság nem alkalmaz egyetlen munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Belső ellenőr továbbképzése és besorolása

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.
Részlet a válaszából: […] Az első feltett kérdésre a levezetett értelmezés alapján született választ megerősítve, álláspontunk szerint sem képezi a besorolás alapját a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján az ÁBPE belső ellenőrök részére tartott továbbképzés elvégzése alapján, a belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt, melynek értelmében, ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Heti pihenőnapok beosztása

Kérdés: Egy világörökségi helység területén működő vendéglátóipari (büfé) és kiskereskedelmi egységünk (ajándékbolt) heti hat napban tart nyitva. A fix pihenőnap a hétfő, kivételt képeznek ez alól a rendezvényekkel egybeeső hétfők. Alkalmazottaink havi időkerettel vannak foglalkoztatva, napi nyolc órában. Kérdésem a következő: a kötelező két pihenőnapot, hogyan kell szabályosan kiadnunk? A fix hétfői pihenőnap mellett milyen beosztási rendet alkalmazzunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás mellett is hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Általában tehát nem lehet olyan hét, amikor egyetlen pihenőnapot sem kap a munkavállaló. Ez a megkötés nem vonatkozik viszont a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-ának (5) bekezdése korábban kifejezetten kimondta, hogy a szociális szakvizsgáról kiadott oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsít és az alapvégzettség szintjét nem változtatja meg. Ez a szabály azóta hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a munkajogi védelemre megjelölt védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató általi, felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. Ez a jog általánosságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörét, felelősségét, munkavégzésének minőségét, a munkáltató nyereségességét, teljesítőképességét. Ha nem ért egyet, illetve nem elégedett az Ön számára felajánlott béremelés mértékével, értelemszerűen szintén nem köteles elfogadni azt. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért

Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
Részlet a válaszából: […] ...sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)–(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket dokumentálni, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
21
22
23
48