Óvodavezető által jegyzett felmentés érvényessége

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szabályt, melynek értelmében, ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Heti pihenőnapok beosztása

Kérdés: Egy világörökségi helység területén működő vendéglátóipari (büfé) és kiskereskedelmi egységünk (ajándékbolt) heti hat napban tart nyitva. A fix pihenőnap a hétfő, kivételt képeznek ez alól a rendezvényekkel egybeeső hétfők. Alkalmazottaink havi időkerettel vannak foglalkoztatva, napi nyolc órában. Kérdésem a következő: a kötelező két pihenőnapot, hogyan kell szabályosan kiadnunk? A fix hétfői pihenőnap mellett milyen beosztási rendet alkalmazzunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás mellett is hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Általában tehát nem lehet olyan hét, amikor egyetlen pihenőnapot sem kap a munkavállaló. Ez a megkötés nem vonatkozik viszont a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-ának (5) bekezdése korábban kifejezetten kimondta, hogy a szociális szakvizsgáról kiadott oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsít és az alapvégzettség szintjét nem változtatja meg. Ez a szabály azóta hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a munkajogi védelemre megjelölt védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató általi, felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. Ez a jog általánosságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörét, felelősségét, munkavégzésének minőségét, a munkáltató nyereségességét, teljesítőképességét. Ha nem ért egyet, illetve nem elégedett az Ön számára felajánlott béremelés mértékével, értelemszerűen szintén nem köteles elfogadni azt. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése

Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
Részlet a válaszából: […] ...szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és az álláskereső a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért

Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
Részlet a válaszából: […] ...sem állapítható meg, egyenlő arányban tartoznak kártérítési felelősséggel. Kivéve a szándékos károkozást, ekkor a felelősség egyetemleges [Mt. 181. § (1)–(2), (4) bek.]. Előbbire lehet példa, ha kötelező lett volna az átadás-átvételeket dokumentálni, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkaidejét munkavégzéssel vagy arra történő készen állással letölteni. Amennyiben – családi vagy egyéb okból – a munkahelyéről a munkaidő leteltét megelőzően szükséges eltávoznia, ehhez a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyét kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...döntésre, az végrehajtható, és a szakszervezet véleménye sem köti a munkáltatót.Amennyiben a szakszervezet várhatóan nem fog egyetérteni az éves munkaidőkeret bevezetésével, érdemes arról azt megelőzően egyeztetést (konzultációt) folytatni, annak érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas-szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel [Szöv. tv. 29. § (9) bek.].Ami a fizetendő közterheket illeti, elmondható, a közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
1
21
22
23
48