Népi ellenőrzésnél munkaviszonyban töltött idő és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel érintett kolléga köztisztviselő. A jubileumi jutalom – a Kttv. által meghatározott körben – a költségvetési szférában munkában töltött időt honorálja. Ezért, a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamok köre jóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása érdekében. Az érintett tevékenység ellátására a munkáltató saját munkavállalói állománnyal nem rendelkezik. A munkáltató időről időre azzal a helyzettel szembesül, hogy a jogszabályi korlátozások következtében az érintett munkavállalók öt évnél hosszabb ideig nem maradhatnak kölcsönzötti állományban, ezért foglalkoztatásukat hat hónapos időtartamra meg kell szakítani. Ugyanakkor a munkáltató üzleti szempontból szeretné megtartani az érintett munkavállalókat. Erre az esetre felmerült lehetséges megoldásként, hogy az érintett személyek szolgáltatási szerződéses konstrukció keretében végezzék tovább ugyanazt a tevékenységet, vagy közvetlenül, vagy egy üzleti partneren keresztül közvetetten, annak állományába való felvétellel. A megoldási javaslat például alkalmas lehet arra, hogy az átmeneti időszakot jogszerűen lefedje a korábbi kölcsönvevő? Amennyiben nem, milyen jogszabályi rendelkezés alapján tilalmazott, és mi lehet ilyenkor a várható jogkövetkezmény a korábbi kölcsönvevő számára? Milyen egyéb jogszerű megoldások állhatnak rendelkezésre a hat hónapos időszak áthidalására annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók továbbra is a korábbi kölcsönvevő érdekkörében végezhessék a tevékenységüket? Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a kikölcsönzés adott személy esetében meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális ötéves időtartamot? Ilyen esetben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő viszonylatában milyen szankciók merülhetnek fel, illetve a hatósági bírság megfizetésére melyik fél kötelezhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Mt. 216. § (1) bek. c) pont]. Ilyen esetben a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt bírságot szabhat ki, akár a kölcsönbe adóra, akár a kölcsönvevőre [115/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bek. g) pont és 18. §]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkáltatói felelősség közlekedési balesetből eredő kárért

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézmény a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat ebédhordással bízta meg ez év december 31. napjáig. A feladatát kerékpárral oldja meg, a munkahelyére is forgalmas útszakaszokon keresztül kerékpárral közlekedik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a kiadott alkalmassági vizsgálati papíron „alkalmas” minősítés van. Korlátozás nem szerepel rajta. A munkavégzése közben szétnézés nélkül behajtott egy kereszteződésbe, ahol balesetet szenvedett, komoly egészségkárosodása lett. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen leírta a közalkalmazott szabálytalan közlekedését, bírsággal is sújtotta. A munkáltató anyagi és természetbeni támogatásban részesítette a kollégát (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás). Azóta táppénzen van, de már önállóan közlekedik. Felajánlásra került számára könnyebb munka, másik munkáltatónál a határozott idő lejártát követően. A kollégának a kapott és felajánlott segítség ellenére kártérítési követelése van a munkáltatójával szemben. Kártérítési igénye helytálló-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pedig a kérdésben említett támogatásokat, amelyeket kifejezetten a káresemény okán nyújtott (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás), figyelembe veheti, beszámíthatja. Így akár az is előfordulhat, hogy a munkáltatónak, még ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkabért terhelő követelések – a letiltás sorrendje

Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,g) egyéb követelés,h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság [Vht. 65. § (1) bek., 165. § (1) bek.].Az azonos rangsorba tartozó több követelés egymás közötti sorrendjét –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartozik. Ha azonban ezt nem teszik, kötelesek a közalkalmazottnak illetményt fizetni anélkül, hogy foglalkoztatni tudnák. Az Alkotmánybírság 1/2025 (II. 27.) AB határozatában ugyanis kimondta: az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.

Harmadik országbeli állampolgár – a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása

Kérdés: A 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a szabályozza a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok (pl. letelepedési engedéllyel rendelkezők, EU-s állampolgárok) magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hivatkozott kormányrendelet külön nem rendelkezik a mulasztás jogkövetkezményeiről. Ezen túlmenően a Kormányhivatal úgy nyilatkozott, hogy az informatikai programunk nem alkalmas annak kinyerésére, hogy egy adott foglalkoztató lekérje az általa megtett bejelentések és kijelentések számát. Van-e bármilyen jogkövetkezménye a 445/2013. Korm. rendelet 16. §-a szerinti bejelentés elmulasztásának, tekintettel arra, hogy e jogszabály nem tartalmaz szankciót? Ha pedig mégis van jogkövetkezmény, mi és milyen jogszabályi rendelkezés alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének [445/2013. Korm. rendelet 16. § (6) bek.]. Ugyanakkor közigazgatási bírságot köteles fizetni az a munkaadó, aki az Flt.-ben, vagy a végrehajtására kiadott 445/2013. Korm. rendeletben foglalt nyilvántartási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.

Lemondás a távollétre járó szabadságról

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabadság szabályos kiadását a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság is ellenőrzi, jogsértés esetén pedig szankciókkal, akár munkaügyi bírsággal is élhet [115/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bek. d) pont, 18. §]. Ugyanígy tilos a szabadság pénzben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.

Iratbemutatás foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzésnél

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi ellenőr jogosult-e a belső céges levelezésbe betekinteni, amely esetleg olyan információkat tartalmaz, mely további vizsgálatra, bírság kiszabására stb. adhat okot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság bizonyítási eljárást folytat le [Ákr. 62. § (1) bek.]. Ennek keretében a hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.

Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...dolgozott a 24 órás műszakok alatt, ám ennek szankcionálására nem a rendkívüli munkaidő szolgál, hanem például a munkaügyi bírság, vagy a munkavállaló által érvényesített kárigény, illetve sérelemdíj. A beosztás tehát jogellenes volt, de nincs szó arról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.

Személyi iratok

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapuló eljárása, jognyilatkozatai lehet, hogy tévesek lesznek, és az ebből eredő jogi következményeket (pl. kártérítést, esetleges bírságfizetést, pereskedést) viselnie kell. Ha a munkáltató vagy a közalkalmazott nem kívánja az eredeti okleveleket (pl. diplomákat)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 27.
1
2
3
…
9