Hozzátartozó – fogalommeghatározások

Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. értelmező rendelkezései valóban nem tartalmazzák a hozzátartozó fogalmi körébe tartozó egyes kategóriák további magyarázatát. Ennek az az oka, hogy a jogszabályban csak akkor kell értelmező rendelkezést alkalmazni, haa) a fogalom jelentése eltér az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Tankerületek technikai dolgozói

Kérdés: Korábban az önkormányzat által fenntartott intézménynél a technikai dolgozókat (takarító, karbantartó, hivatalsegéd) munkaviszony keretében foglalkoztatták. A tankerületi központok megjelenésével ezen dolgozók átvételre kerültek. A Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatónál megengedett-e a munkaviszonyban való foglalkoztatás, vagy az átvétel napjától közalkalmazotti státuszba kell(ett volna) ezen dolgozókat foglalkoztatni, átsorolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy munkaer ő -kölcsönzés keretében kerül sor az alkalmazásra (az ágazati végrehajtási rendeletek keretei között); illetve egyes vezet ő i munkakörök esetén [Kjt. 1. § (4) bekezdés, 3. § (6) bekezdés, 22/B. §]. Mivel az Nkt. és a 134/2016. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés a kiskereskedelemben

Kérdés: Végezhet-e munkát a kft. alkalmazottja élelmiszer-, illetve vegyes kiskereskedelmi üzletben munkaszüneti napon és vasárnap?
Részlet a válaszából: […] ...veszély megel ő zése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. A gyakorlat szerint egy vegyesbolt vagy élelmiszerüzlet nem min ő sül rendeltetése folytán munkaszüneti napon is m ű köd ő nek, kivéve ha az elhelyezkedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az erre el ő írt szabályok szerint teljesíti, nem beszélhetünk munkavállalói kötelezettségszegésr ő l. Önmagában az, hogy Ön egyes kollégáknál szabálytalanságokat tárt fel, és ezt jelentette, nem eredményezheti azt, hogy a munkáltató munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő beosztható a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott számára. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnapon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...115-121. §-ai alapján a munkában töltött (és azzal azonosan tekintendő) idők figyelembevételével, a hallgató életkora, illetve az egyes pótszabadságokra alapot adó körülmények figyelembevételével kell megállapítani. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] ...és a jogosultak köréről is. Ugyanakkor döntése nem sértheti a munkajogi alapelveket, különösen az egyenlő bánásmód elvét. Azaz ha egyes munkavállalók nem részesülnek a béremelésben, annak a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató feladata, tehát a két munkáltatót külön-külön terheli ez a kötelezettség. Aki részmunkaidőben dolgozik, annak számára az egyes munkanapokra értelemszerűen kevesebb munkaóra beosztására kerül sor, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...§ a) pont]. Nem kizárt, hogy a törvényi feltételek nem a munkáltató teljes szervezetére, hanem csak bizonyos tevékenységei, vagy csak egyes egységei vonatkozásában állnak fenn. Ilyenkor a megszakítás nélküli munkarend jogkövetkezményei is csak azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.
1
38
39
40
84