733 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: 2010. január 13-án született gyermekem. Óvónő vagyok, évente 45 nap alapszabadság jár. 2012 januárjában letelik a 2 év, azaz a GYED időszaka (ez idő alatt gyűlt a szabadságom). Azt szeretném tudni, mennyi szabadságot vehetek ki a GYES helyett? A munkáltatóm azt mondja, ez fizetés nélküli szabadság, mert helyettem is dolgozik most valaki, és egy munkahely betöltéséért nem fizethet ki két bért, nekem szabadságot, a helyettesnek meg fizetést. Lehet kérni pénzben is a szabadságot? Ha igen, havonta a GYES mellé vagy egy összegben? Hány nap szabadság halmozódhat fel ily módon?

Kérdés: Elveszíthetem a GYES-t, ha mellette 6 órás munkaidőben dolgozom?

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?

Kérdés: Hogyan számolódik a 40 éves szolgálati viszony? Ha a szolgálati időt a büntetés-végrehajtásban alkalmazott 1,2-szeres szorzóval állapítjuk meg, akkor 33 éves szolgálati viszonnyal rendelkezem. 48 éves vagyok, és van három gyermekem.

Kérdés: GYES mellett 4 órában dolgozom. A munkaidőmön kívül vállalhatok-e helyettesítést? Ha tartósan beteg gyermekem után kapom a GYES-t, és letelte után ápolási segélyt kapnék, akkor mennyit dolgozhatok, és esetleg helyettesíthetek vagy túlórázhatok-e?

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?

Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?