Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság

Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóval megkötött munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 58. §). A munkáltató tehát semmiképpen sem változtathatja meg egyoldalúan a munkakört. Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló arra irányuló kérését, hogy a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérését követően a gyermek hároméves koráig a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben kerüljön foglalkoztatásra, a munkáltatónak nem áll módjában megtagadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkáltató nem tudta kiadni az esedékesség évében a munkavállalónak a szabadságát, mert éppen gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát töltötte, a munkáltató köteles a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Pedagógus szabadsága gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Iskolánk pedagógusa 2005. szeptember 1. óta dolgozik nálunk. Első gyermeke 2008. március 27-én született, második és harmadik gyermeke pedig 2010. március 15-én és 2012. március 31-én. Mivel a pedagógus 2008 óta GYES-en, illetve GYED-en tartózkodik, ezért 2008 óta nem tudtuk kiadni a szabadságát. 2015. március 31-étől szeretne ismét munkába állni. A kérdéses időszakra mennyi nap szabadság illeti meg, és hogyan kell ezt kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...pedagógus gyermekei 2013. január 1. előtt születtek, amikor még a régi Mt. szabadságra vonatkozó szabályai voltak hatályban. E szabályokat zömmel a közalkalmazottakra is irányadónak kell tekinteni (kivételt képeznek a szabadság besorolástól függő mértékére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Felmentett közalkalmazott betegszabadsága

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...klinikai, szanatóriumi) ellátásban részesül, vagy aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. Ez a fogalom nem tartalmaz utalást arra, hogy az érintettnek egyébként fennáll-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Szabadság kiadása gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérőnek

Kérdés: Ha GYES alatt jön vissza dolgozni a munkavállaló, akkor a szabadságot ki kell adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, amíg gyermekgondozási segélyt (GYES) vesz igénybe, munkát is végezhet. A Cst. 21-21/A. §-ai szerint ugyanis a GYES-ben részesülő egyes személyek munkavégzése nem zárja ki, hogy például munkabérük, megbízási díjuk mellett a GYES összegét továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] ...ideje a kiállításától számított 90 nap.A Kjt.-be bekerült új szabály ehhez az általános követelményhez képest ír elő – a gyermekek, fiatalok védelmében – többletfeltételeket. A Kjt. 20. §-ának (2c) bekezdése szerint, "ha a munkáltató feladatkörébe 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkabérből levonás több letiltás esetén

Kérdés: Cégünk munkavállalóinak munkabérére vonatkozóan egyre több letiltás érkezik. Úgy tapasztaltuk, hogy a bérszámfejtői gyakorlat (egyes végrehajtó munkatársi véleményével megegyezően) másként vélekedik az egy tekintet alá eső több letiltás érvényesítése esetén. Ha 5 végrehajtói letiltás érkezik egy személyre vonatkozóan, melyik a helyes eljárás? "A" változat: a sorrendben az elsőt vonom 33%, a másodikat 17% erejéig (és így összesen 50%-ot vonok, konkrétan az első két letiltásból)? "B" változat: mivel több letiltás van a munkavállalónál, az elsőt vonom a kért összegben teljesen – ha kell, a bér 50%-a erejéig (esetleg ha kisebb az első összeg, és még belefér valamennyi, a második letiltásból is egy kisebb összeget)? Mert az arányosítás bírói végzés alapján történhet.
Részlet a válaszából: […] ...(munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően: 1. gyermektartásdíj, 2. egyéb tartásdíj, 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §), 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyal, valamint a TGYÁS-ban, a GYED-ben, a GYES-ben, valamint a GYET-ben és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban részesüléssel szerzett szolgálati idő is [Tny. 18. § (2b) bek.]. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Vezető állású munkavállalót megillető felmondási védelem

Kérdés: Ügyvezető vagyok egy cégnél, melyet a tulajdonos nemrég eladott egy konkurens cégcsoportnak. Az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban látom el. Úgy gondolom, hogy az új tulajdonosok a saját emberüket szeretnék megbízni a cég ügyvezetésével, és nekem hamarosan fel akarnak mondani. Mivel vezető állású vagyok, úgy tudom, hogy a munkáltató indokolás nélkül fel is mondhat nekem. Férjemmel a múlt hónapban kezdtünk a lombikbébiprogramba. Ha teherbe esem, akkor rám vonatkozik-e bármilyen védelem, ha igen, akkor mit kell igazolnom a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.
1
46
47
48
70