695 talált cikk a gyermek kifejezésre

Kérdés: Hozzátartozó halálakor jár két nap szabadság a munkavállalónak. Ki számít bele a hozzátartozó körébe? Konkrétabban, a munkavállaló az anyósa elhalálozása esetén is jogosult-e erre a két napra?

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?

Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?

Kérdés: Gyermekem 16 éves, iskolaszövetkezeten keresztül kapott állást egy nagy élelmiszer-áruházban. A szövetkezet nem adott a szerződéséből példányt, mert állítólag kérni kellett volna. Elment "betanulni", csak az áruházban derült ki, hogy már dolgozik. Fél kettőre hívták, ott közölték vele, hogy 10-ig kell dolgoznia. A gyermekem szólt, hogy neki akkor már nincs busza. Egy előző napon kezdett diák mellé osztották be. 20 perc munkaközi szünetet biztosítottak számára. Jól gondolom, hogy több ponton is megsértették a törvényt?

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?