429 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?

Kérdés: Egyik munkavállalónk nevelőszülő is egyben; ebben az esetben is igaz, hogy nem osztható be a részére éjszakára munkavégzés?

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?

Kérdés: A szociális szolgáltató központunknál bentlakásos szakfeladaton gondozói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink besorolásával kapcsolatban kérdezzük: Az első közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2004. VII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 33893302), amelyet 2005. X. 29-én szerzett meg. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. Elgondolásunk szerint C fizetési osztályba kell visszasorolni, korábbi munkaviszonyait nem lehet elfogadni a fizetési fokozathoz, mivel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést csak a későbbiekben szerezte meg. A második közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. XII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi szakközépiskolában 1981. VI. 17-én szerzett érettségi. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. A harmadik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2011. XI. 2., legmagasabb iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 3476201) megszerzése: 2017. VI. 07. A szakképesítési követelmény alól 2018. XII. 31-ig mentesítés alatt áll, jelenlegi besorolása C fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint az ő esetében sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkozatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál elszámolni, attól függetlenül, hogy mentesítést kapott a képesít megszerzése alól. A negyedik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. I. 16., legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 337620100103302) megszerzése: 2013. VI. 13. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint ebben az esetben sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkoztatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál beszámolni. Az ötödik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2015. III. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi érettségi, szakképesítése: egészségügyi szakasszisztens (OKJ: 54501801), megszerzése: 2004. III. 5. Jelenlegi besorolása E fizetési osztály 6-os fizetési fokozat. Helyes-e a besorolásokkal kapcsolatos álláspontunk?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?