Levonás a munkabérből

Kérdés: Saját termékeinkből dolgozói vásárt tartunk negyedévente. A munkavállalók béréből a vásárolt termékek ellenértékét levonjuk, ehhez a dolgozók írásbeli hozzájárulásukat adják. Megfelelően járunk-e így el? Van-e olyan felső összeghatár, amikor már nem teljesíthetjük a kért levonást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló hozzájárulása alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pont]. Ha tehát rendelkeznek a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával, akkor nincs akadálya, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkabér kifizetése – nem csak bankszámlára utalással

Kérdés: Hogyan kell kifizetni a munkabért a munkavállalónak, ha a munkaszerződésben nem határoztuk meg, hogy utalással vagy készpénzzel lesz fizetve? A munkáltatónál az utalás a bevett gyakorlat, a készpénzben történő kifizetés komoly nehézségeket okozna.
Részlet a válaszából: […] ...az utalással történő bérfizetést, akkor részére készpénzben kell azt kifizetni. A munkavállaló döntési jogának lényegében egyedüli korlátja a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye (Mt. 7. §), amely alapján indokolatlanul nem tagadhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

GYED-re való jogosultság szabályainak változása

Kérdés: Édesapám cégében dolgozom, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok öt hónapos lányommal. Mivel kicsi a cég, de szerencsére sok megrendelésünk van, szükség lenne a munkámra. Igaz, hogy az új szabály szerint ehhez nem kell megvárnom, hogy a gyerekem egyéves legyen, hanem visszamehetek dolgozni, és továbbra is kapok GYED-et?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jével megváltoztak a gyermekgondozási díjra (GYED) való jogosultság szabályai, és az úgynevezett "GYED extra" keretében a szülőnek már lehetősége van a gyermek hat hónapos korától munkát végezni anélkül, hogy elveszítené az ellátásra való jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkabaleset utasítás megszegésével

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság) egy eseti döntésében kifejtettek alapján nem valósulhat meg akkor, ha a balesetet okozó munkaműveletet a munkavállaló nem egyedül és önkényesen, hanem több más munkavállalóval együtt végzi (BH2007. 201). Mivel a munkavállalók többen végezték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...felek azonban ennél jóval későbbi kiadási határidőben is megállapodhatnak, amely legfeljebb a tárgy­évet követő év december harminc­egyedik napjáig terjedhet [Mt. 143. § (2)–(3) és (6)–(7) bek.].Tehát ha a munkavállaló 1000 Ft-os órabérben részesül, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Havibéres munkavállalók bérfizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A szakszervezet azzal a felhívással fordult a cégünkhöz, hogy a havibéres munkavállalóknak is a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján fizessük ki a munkabért (alapbért), és egyedül a távollétekre eső óraszámra számoljunk el más jogcímen bérelemeket. Például szerintük, ha egy munkavállaló a hétköznapi 8 órás beosztása mellett a munkaidőkeretben dolgozik 8 órát szombaton is (rendes munkaidőben), akkor erre a 8 órára a tárgyhónapban meg kellene kapnia az alapbérét. Jól gondoljuk, hogy ennek a logikának nincs alapja, és a havibéres munkavállalóknak ilyenkor is csak a havibér arányos részét kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Havibéres díjazás esetén a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont].A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Rugalmas munkaidő-beosztás engedélyezése

Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztása a jogszabályi keretek között a munkáltató joga és kötelezettsége [Mt. 97. § (1) bek.]. Ennek keretében egyes munkavállalók számára a többiekétől eltérő munkaidő-beosztást is meghatározhat. Az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell biztosítani [Mt. 123. § (3) bek.]. Ilyen, a munkavállaló oldalán jelentkező akadálynak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Változás a CSED alapjának számításánál

Kérdés: Nemrég bejelentettem a munkáltatómnak, hogy másfél éves gyermekem mellett szeptember 1-jétől újra szeretnék dolgozni. Korábban már beszéltünk róla, hogy két gyermeket szeretnénk, de az ellátás összege miatt valamennyi időre vissza kell majd mennem, mert különben sokkal kevesebb lenne a CSED-em, mint az első gyerek után. A munkáltatóm most azzal hárított, hogy nincs értelme visszamennem, mert változott a jogszabály, és megkapnám ugyanazt az összeget, mint az első gyereknél, anélkül hogy visszamennék dolgozni. Valóban változott a jogszabály? Ha nem, akkor megtagadhatja, hogy visszavegyen?
Részlet a válaszából: […] ...42. § (3) bek.], addig az újabb gyermek születése esetére új rendelkezések kerültek az Ebtv.-be. Ennek értelmében, ha a gyermek a GYED vagy a GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Passzív féléves, 25 év alatti diákok foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeti munkaviszonyban a passzív féléves, 25 év alatti diák?
Részlet a válaszából: […] ...sem volt az –, hogy a nappali tagozatos tanulók, hallgatók iskolaszövetkezeti munkaviszonyt létesítsenek, életkori felső határ nélkül; egyedül a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben követelte meg a korábbi gyakorlat a diáktól, hogy ne szüneteltesse a tanulói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
20
21
22
41