124 cikk rendezése:
91. cikk / 124 Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás
Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
92. cikk / 124 Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve
Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
93. cikk / 124 Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére
Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
94. cikk / 124 GYES-ről visszatérő munkavállaló előzetes bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van, de bejelentette, hogy szeptembertől vissza szeretne jönni dolgozni. Most ez nem is jelent gondot, mert éppen bővítjük a tevékenységünket. Azonban rajta kívül több kolléga is GYES-en van, az viszont nem biztos, hogy máskor is ilyen rugalmasan meg tudjuk oldani az újrafoglalkoztatást. Úgy hallottuk, hogy ezzel kapcsolatban a szabályozás is változni fog, de nem tudjuk mennyiben. Milyen kötelezettségeknek kell majd eleget tennünk a jövőben?
95. cikk / 124 GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?
Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
96. cikk / 124 Munkavállaló által ápolt közeli hozzátartozó halála
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?
97. cikk / 124 Megváltozott munkaképességűek – foglalkoztatásuk támogatásának uniós szabályai
Kérdés: Nonprofit cégünk több éve megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Tavaly beruházási célból munkahely-korszerűsítésre és -bővítésre pályáztunk, és el is nyertünk a támogatást. Ezt a támogatási szerződés alapján az általános csoportmentességi rendelet szabályai szerint használhatjuk fel, kivéve ha a támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek. Mit tartalmaz az általános csoportmentességi rendelet, és mit jelent pontosan, hogy gazdasági tevékenység?
98. cikk / 124 Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?
Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a különadó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
99. cikk / 124 Járulékkedvezmény volt rát-os foglalkoztatásához
Kérdés: Korábban rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesült személyt foglalkoztatok vállalkozásomban, amelyért a rát összegével megegyező támogatást kapok (ez 28 500 forint). Megillethet-e emellett egyéb járulékkedvezmény, mivel hátrányos helyzetű kistérségben élő személyről van szó?
100. cikk / 124 Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
