Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az óvoda köznevelési intézmény [Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pont], ezért az óvoda dolgozóira nem a gyermekjóléti ágazatra kiadott 257/2000. Korm. rendelet, hanem a köznevelési ágazatra irányadó 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Ennek 31. §-a (7) bekezdése értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 14.

Tanulmányi szerződés – a munkaviszony fenntartása

Kérdés: Mi történik abban az esetben a tanulmányi szerződéssel, ha a tanulmányok eredményeként megszerzett végzettség alapján a munkavállaló új munkakörbe kerül, aminek már feltétele az adott végzettség megléte? Hogyan kell értelmezni ebben a viszonylatban az EBH2013. M.13. döntést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 23.
Kapcsolódó címkék:    

Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése

Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 116. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a Kttv. 119. §-ában foglaltak kivételével – iskolai végzettségének és közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 9.

Személyi illetmény – ha utóbb magasabb összegű a besorolás szerinti illetmény

Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése határozza meg a személyi illetmény megállapításának feltételeit a képviselő-testület hivatalában, a személyi illetmény visszavonhatóságáról, módosításáról a 2020. január 1. napjától hatályos Kttv. 235. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 3.
Kapcsolódó címkék:    

Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A 249/2012. Korm. rendelet 2017. június 15-től hatályos 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint a képzettségi pótlék mértéke akkreditált iskolai rendszerű emelt szintű szakképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli emelt szintű szakképzésben szerzett szakképesítés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.

Minimálbér felsőfokú végzettség mellett

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.
Részlet az állásfoglalásából: […] A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár [324/2018. Korm. rendelet 2. § (2) bek.]. Nem az számít tehát, hogy a munkavállalónak mi a legmagasabb iskolai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 4.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)–(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az intézményvezető helyettesítésének feladata minden intézmény esetében óhatatlanul felmerül. A 257/2000. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a költségvetési intézménynél a helyettesítés rendjét a szervezeti és működési szabályzatnak kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 14.

Kollégiumvezető pályázat nélkül

Kérdés: Közoktatási intézmény magasabb vezetői (kollégiumvezetői) pályázati kiírása után, ha van az előírt végzettséggel rendelkező pályázó, de a pályázati eljárás során leszavazták, kinevezhető vagy megbízható-e olyan személy, aki az előírt végzettségekkel nem rendelkezik, és pályázatot sem nyújtott be?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele egyfelől az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a törvény 3. mellékletében felsorolt felsőfokú iskolai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:      

Közszolgálati címek – megőrzésük áthelyezéskor

Kérdés: A Kttv. 126-127. §-ai szólnak a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek adományozásáról. Ha valaki például egy minisztériumban megkapja valamelyik címet, majd áthelyezéssel kerül át egy másik, például a Kttv. 2. §-a alá tartozó szervhez, alanyi jogon viszi-e magával a címét, kötelező-e azt számára az új munkahelyén is tovább fenntartani, vagy a hivatali szervezet vezetőjének döntése, hogy az előző munkahelyen kapott címet az áthelyezéssel együtt adományozza-e a belépő munkatársnak? Ha kötelező, mi a teendő akkor, ha az új munkahelyen a törvényi 20% már betelt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, a Kttv. a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek visszavonásáról rendelkezik. E címeket a kormánytisztviselő legalacsonyabb fokozatú minősítése esetén vissza kell vonni, ekkor a besorolás szerinti illetmény jár [Kttv. 126. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Jogutódlás és illetménykiegészítés változása

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 134. §-a (1) bekezdésének 4. pontja, illetve (2) bekezdése értelmében az illetménykiegészítés mértéke az ott felsorolt szerveknél – az államigazgatási szervek hierarchiájában elfoglalt helyüktől függően – felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 13.