Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás

Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kisgyermeknevelő 2016-tól „E” fizetési osztályba van sorolva, ami a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azt jelenti, hogy – egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőoktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az étkező-konyha intézményvezetője nem az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban, hanem az étkező-konyhával, amely jogi személyként a munkáltatója. Az önkormányzat csak a munkáltatói jogokat gyakorolja felette, mégpedig a Mötv. szerinti bontásban: az alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolás két kérdése

Kérdés: Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.
Részlet a válaszából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése kimondja, hogy ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a jogviszonya létesítésekor legalább 6 év, szakmai gyakorlatnak nem vagy nem teljes egészében elismerhető munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Köztisztviselői kinevezés és besorolás

Kérdés: Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 228. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén egyrészt iskolai végzettségének, másrészt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Ami a „Pedagógus I” fokozatba soroláshoz kell

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettségről szóló, alapfokozatú (BA) diploma megszerzéséről lehet szó, ez ugyanis az egyetlen felsőfokú pedagógus-szakképzettség, amely a kisgyermeknevelő munkakör betöltésére jogosít a 15/1998. NM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Felsőfokú végzettségtől a pedagógus-életpályáig

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése tartalmazza azt a rövidítést, hogy például a bölcsődében, minibölcsődében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személy pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy. Magyarán csak azok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Besorolás és a közigazgatási szakvizsga letétele

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
Részlet a válaszából: […] 1. A Kttv. 228. §-a értelmében a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén általános szabály szerint az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A felsőfokú iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:    

Könyvtárvezető – megkerülhetetlen képesítési feltételek

Kérdés:

Könyvtárunkba keresünk könyvtárvezető munkakörbe közalkalmazottat, mivel vegyes intézmény vagyunk, és dolgozóink maradtak közalkalmazottak. Érkezett egy olyan jelentkező, aki jelenleg másodéves az informatikus–könyvtáros szakon. Hetente egyszer jár be az egyetemre egyéni tanrend szerint nappali tagozaton. Segédkönyvtárosi végzettséggel már rendelkezik. Gyakorlati idejét könyvtárunkban töltötte, így ismeri a könyvtári feladatokat. Ebben az esetben megbízott könyvtárvezetőként közalkalmazotti státuszban alkalmazható-e? Tanulmányi szerződést mindenképpen kötnénk vele.

Részlet a válaszából: […] A nem a Kult-tv. hatálya alá tartozó kulturális intézményeknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra továbbra is a 475/2020. Korm. rendelet alkalmazandó. A rendelet 12. §-a értelmében több kulturális tevékenység ellátását biztosító szervezeti egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Köztisztviselő besorolása – ami az I. osztályhoz szükséges

Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Besorolhatjuk-e I. besorolási osztályba azt a közterület-felügyelőt, akinek felsőoktatásban szerzett agrármérnök szakképzettsége és közterület-felügyelői szakképesítése van?
Részlet a válaszából: […] A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a fővárosi és megyei kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú szakképesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közigazgatási szakvizsga letételének határideje és a szülési szabadság

Kérdés: A vezető köztisztviselő közigazgatási szakvizsgája letételére nyitva álló határidőbe beleszámít-e a szülési szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 129. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, illetve a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
4