Illetménykiegészítés differenciált megállapítása

Kérdés: A Kttv. 234. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében illetménykiegészítés állapítható meg a felsőfokú, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére. Esetünkben ennek megállapítása minden évben megtörténik, amellett, hogy köztisztviselőink jelentős százaléka személyi illetménnyel rendelkezik. Általánosságban szeretne átállni hivatalunk a besorolás szerinti illetményre, de különböző illetményalapokkal számítva is túl nagy szakadék keletkezik a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye között. Szerintünk a Kttv. fenti rendelkezése megengedi, hogy az illetménykiegészítés csak a középfokú, vagy csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére legyen megállapítva. Helyes a fenti gondolatmenet? Megállapítható az adott évben egyedül a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a százalékos illetménykiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményéneka) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Illetménykiegészítés érettségi végzettségű köztisztviselőnek – akár határozatlan időre is

Kérdés: A Kttv. 234. §-a alapján illetménykiegészítés adható a köztisztviselők részére. E paragrafus nagykommentárjában szerepel egy félreérthető mondat, amelynél nem találok kapcsolatot, visszautalást a fent említett paragrafusban: „Ezenfelül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére legfeljebb 20%-os mértékű, időhatár nélküli illetménykiegészítés is megállapítható.” Ez alapján a 234. § (4) bekezdésén felül az érettségi végzettségű köztisztviselők részére megállapítható további 20% illetménykiegészítés, ami határozatlan időre szól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményéneka) a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Oktatási Hivatal honlapján a köznevelés információs rendszerének (KIR) intézménytörzsi nyilvántartásában való keresés alapján valószínűsíthető, hogy a két szakközépiskola pontos elnevezése a következő volt: egyaránt az Útban Európához Alapítvány által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kérdés: Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött szakvizsga-kötelezettség? Hivatalunknál minden köztisztviselő személyi illetményben részesül, befolyásolja-e ez a személyi illetményt, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 228. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén egyrészt iskolai végzettségének, másrészt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 23. § (1) bekezdése a magasabb vezetőkre vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Visszamenőleges hatályú pedagógus-béremelés – a számítási mód

Kérdés: A 96/2026. Korm. rendelet szerint visszamenőlegesen kell emelni a pedagógusok bérét 2026. 01. 01. hatállyal. Az óvodában dolgozó pedagógusoknál az alapilletmény, illetve a teljesítményértékelés alapján megállapított bért is figyelembe kell venni az emelésnél. Azonban mi a helyzet a bölcsődei felsőfokú végzettségűekkel, nekik nincs teljesítményértékelésen alapuló illetménykiegészítésük, viszont van bölcsődei pótlék? Alapilletmény és bölcsődei pótlék összegére kell számítani az emelést, vagy csak az alapilletményre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 96/2026. Korm. rendelet 1. §-ának 2. pontja szerint a rendelet hatálya alá tartozó „pedagóguson” kell érteni a Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése alapján felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a 257/2000. Korm. rendelet 2/a. számú melléklete szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás

Kérdés: A bölcsőde 2016. augusztus 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. Főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógus-besorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő kisgyermeknevelő 2016-tól „E” fizetési osztályba volt sorolva, ami a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azt jelenti, hogy – egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőoktatási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Pedagógus I. vagy gyakornoki besorolás

Kérdés: A bölcsőde 2016. VIII. 22. óta felsőfokú végzettségű (E besorolású) kisgyermeknevelőként foglalkoztatja a dolgozót. A dolgozó főiskolai oklevelet szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, így a Púétv. alapján pedagógusbesorolásba tehető. Gyakornoki fokozatba kell-e sorolni gyakornoki idő megállapításával, vagy a munkáltatónál eltöltött közel 10 év szakmai gyakorlatra való tekintettel sorolható Pedagógus I. fokozatba is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő kisgyermeknevelő 2016-tól „E” fizetési osztályba van sorolva, ami a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azt jelenti, hogy – egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőoktatási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az étkező-konyha intézményvezetője nem az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban, hanem az étkező-konyhával, amely jogi személyként a munkáltatója. Az önkormányzat csak a munkáltatói jogokat gyakorolja felette, mégpedig a Mötv. szerinti bontásban: az alapvető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolás

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Részlet az állásfoglalásából: […] A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése kimondja, hogy ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a jogviszonya létesítésekor legalább 6 év, szakmai gyakorlatnak nem vagy nem teljes egészében elismerhető munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
1
2
3
…
5