972 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: A próbaidő alatt keresőképtelenné vált beteg munkavállalónk munkaviszonyát megszüntethetjük-e indokolás nélkül azonnali hatállyal, vagy – ha a próbaidőből még hátralévő idő hossza lehetővé teszi – a későbbi, esetleges jogvita elkerülése érdekében célszerűbb-e kivárnunk a munkavállaló keresőképességét?

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?

Kérdés: Munkavállalónk az utóbbi hónapban öt alkalommal csaknem egy órát késett. Megtehetjük-e, hogy a megítélésünk szerint egyébként jogszerűen alkalmazható rendkívüli felmondás helyett közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát, vagy kötelesek vagyunk rendkívüli felmondást alkalmazni? Ha gondolkodási időt kér, mennyit vagyunk kötelesek adni neki? Előre aláírhatja-e a munkáltatói jogkör gyakorlója a közös megegyezést, vagy azt egyidejűleg kell mindkét félnek aláírnia?

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet egyik tisztségviselőjét is érintő létszámcsökkentésre kell sort kerítenünk. A szakszervezet alapszabályából nem deríthető ki, hogy mi minősül a szakszervezeti felettes szervnek, ki lesz jogosult az egyetértési jogot gyakorolni. Ilyen esetben mit lehet tenni, kivel kell közölni a megszüntetés szándékát, és ki adhatja meg az egyetértést?

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?

Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?

Kérdés: Munkavállalónk fél éve ment fizetés nélküli szabadságra, idén március 1-jétől kellene munkába állnia. Ha február 28. tájékán bejelenti, hogy szeretné még 3-4 hónapra meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, akkor felmondhatunk-e?