Találati lista:
831. cikk / 958 Vezető – védett korban?
Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló új szabályok szerint cégünk egyik vezető állású munkavállalója négy év múlva, 62. életéve betöltését követő 183. napon válik öregségi nyugdíjra jogosulttá. Vajon a szóban forgó vezető védett korban van-e, vagy pedig továbbra is, indokolási kötelezettség nélkül megszüntethetjük a munkaviszonyát rendes felmondással?
832. cikk / 958 Szakszervezet egyetértése – kitől kérhető?
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet egyik tisztségviselőjét is érintő létszámcsökkentésre kell sort kerítenünk. A szakszervezet alapszabályából nem deríthető ki, hogy mi minősül a szakszervezeti felettes szervnek, ki lesz jogosult az egyetértési jogot gyakorolni. Ilyen esetben mit lehet tenni, kivel kell közölni a megszüntetés szándékát, és ki adhatja meg az egyetértést?
833. cikk / 958 Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
834. cikk / 958 Végkielégítés számítása határozatlan idejűvé vált munkaviszony esetén
Kérdés: Dolgozóinkat 5 évig folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk (minden évben folyamatosan hosszabbítva), majd az 5 év lejárta után munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált. Ebben az esetben mi a felmondási idő és a végkielégítés számításainak alapja? Amikor a cégnél kezdett dolgozni, vagy amikor a munkaszerződése határozatlan idejűvé vált?
835. cikk / 958 Rendeltetésellenes létszámcsökkentés?
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással – létszámcsökkentésre hivatkozással – szüntettük meg. A munkavállaló szerint a rendes felmondás a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, mivel arra azért került sor, mert korábban különböző kötelezettségszegések miatt többször figyelmeztetésben részesült, és több ízben konfliktusba került a feletteseivel. Megítélésünk szerint ezen okoknál fogva nem minősülhet rendeltetésellenesnek a létszámcsökkentés, mivel a felmondásra nem az említett kötelezettségszegések, illetve konfliktusok miatt, hanem valóban a létszámcsökkentés szükségessége folytán került sor. Önök szerint kinek van igaza?
836. cikk / 958 Fizetés nélküli szabadság meghosszabbítása
Kérdés: Munkavállalónk fél éve ment fizetés nélküli szabadságra, idén március 1-jétől kellene munkába állnia. Ha február 28. tájékán bejelenti, hogy szeretné még 3-4 hónapra meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, akkor felmondhatunk-e?
837. cikk / 958 Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?
Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
838. cikk / 958 Versenytilalmi megállapodás – munkáltatói elállás, munkavállalói mentesülés
Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk a jövőben versenytilalmi megállapodást kötni, annak érdekében, hogy a konkurens cégeknél történő elhelyezkedésüket megakadályozzuk. Ha azonban meggondolnánk magunkat a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor, vagyis – a megállapodásban foglaltak ellenére – mégsem szeretnénk fizetni a munkavállalónak, mert például olyan rossz munkaerő, hogy nem jelenthet veszélyt cégünk gazdasági érdekeire, hogyan szabadulhatunk a megállapodásban foglaltak betartása alól?
839. cikk / 958 Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
840. cikk / 958 Végkielégítés és felmondási idő kiszámítása
Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?
