Szabadság pénzbeli megváltása – távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...által meghatározott összeg között.Időbéres munkavállalónál valóban helytálló, hogy havibér esetén a távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. A havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni – a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadság kiadásának szabályai gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Az elmúlt hat évben három gyermekemmel otthon voltam, de most, hogy a legkisebb is kétéves lett, szeretnék munkába állni. Ezt jeleztem is a munkáltatómnak. Mivel azonban a legkisebbet még most szoktatjuk a bölcsődébe, ezért az első hónapokban csak heti 2-3 napot szeretnék dolgozni. A munkáltatóm azt javasolta, hogy ebben az esetben egyezzünk meg úgy, hogy a felgyűlt több mint 60 nap szabadságomat nem egyben veszem ki, hanem minden héten 2-3 napot, amíg el nem fogy. Azt olvastam, hogy a ki nem vett szabadságomat vagy egyben ki kell adnia, vagy megváltania a munkáltatónak, és nincs lehetőség ilyen részletekben történő kiadásra, pedig tetszett a javaslata. A kérdésem, hogy elfogadhatom-e a munkáltató javaslatát, nem lesz belőle később problémám, hogy nem egyben vettem ki az egészet, vagy nem fizette ki nekem?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a munkáltató nem tudta kiadni az esedékesség évében a munkavállalónak a szabadságát, mert éppen gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát töltötte, a munkáltató köteles a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Szabadságelszámolás – tárgyévet követő januári kiadás esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a szabadság megkezdése az év végére esik, és folytatódik a következő évben öt munkanap erejéig, akkor az öt napot még a decemberi fizetéssel kell elszámolni, vagy a januári fizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 124. § (1), (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltatónak objektív ok miatt már nincs lehetősége arra, hogy a rendes munkaidő-beosztását igazítsa a felmerülő feladatok esedékességéhez, vagy az előzetesen megállapított beosztást – ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Szabadság kiadása gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérőnek

Kérdés: Ha GYES alatt jön vissza dolgozni a munkavállaló, akkor a szabadságot ki kell adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, amennyiben a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. fizetés nélküli szabadságra jogosultság) miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, annak megszűnésétől számított 60 napon belül a szabadságot ki kell kiadni, a kiadást meg kell kezdeni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...időtartamra mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadságra járó távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes – illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó – bérelemek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Távolléti díj és teljesítménybérezés

Kérdés: Munkavállalónk jogviszonya 2014. január 8-án kezdődött, és 2014. március 31-ig órabéres volt. 2014. április 1-jétől teljesítménybéres lett. 2014. július 22-től 2014. augusztus 1-jéig szabadságon volt. A távolléti díj számításakor mi lesz az irányadó időszak?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbérrel kell számítani. Az esedékesség időpontja általános szabály szerint a távollét kezdő időpontja [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. Tehát ha júliusban és augusztusban volt távol a munkavállaló, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 148. §-ának (1)–(3) bekezdése szerint a távolléti díjnál az esedékesség időpontja számít, amely a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
9
10
11
19