Munkabér kifizetése – nem csak bankszámlára utalással

Kérdés: Hogyan kell kifizetni a munkabért a munkavállalónak, ha a munkaszerződésben nem határoztuk meg, hogy utalással vagy készpénzzel lesz fizetve? A munkáltatónál az utalás a bevett gyakorlat, a készpénzben történő kifizetés komoly nehézségeket okozna.
Részlet a válaszából: […] ...meg olyan bankszámlaszámot, amelyre a munkabér utalható lenne, a munkáltató kénytelen készpénzben teljesíteni a munkabér kifizetését az esedékesség napján. Lényegében, ha a munkavállaló nem kívánja az utalással történő bérfizetést, akkor részére készpénzben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...[Kttv. 103. § (6) bek.].A munkáltató a Kttv. 104. §-ának (2) bekezdése alapján három esetben adhatja ki a szabadságot az esedékesség évét követően. Január 31-ig van minderre lehetőség a munkáltató szolgálati érdekének fennállása esetén. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszából: […] ...költségként "a" kategóriában köteles nyilvántartani [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont], és mint ilyen követelést az esedékességkor köteles kielégíteni [Cstv. 58. § (1) bek.]. Ha azonban a felszámoló a felszámolás alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása alapján mód van arra, hogy a felek a naptári évre megállapodjanak, hogy az életkori pótszabadságot a munkavállaló csak az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.]. Az életkori pótszabadságnak megfelelő szabadságot tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szabadságkiadás – nem lehetséges a tárgyévet megelőzően

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló részére több munkanap szabadság került kiadásra, mint amennyire a tárgyévben (2015) jogosult lenne, akkor köthető-e vele olyan megállapodás, hogy az így kivett többletszabadságot a tárgyévet követő év (2016) szabadságának a terhére számolja el a munkáltató, és azt csökkenti le?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságnapjait pedig a munkáltatónak kell nyilvántartania [Mt. 122. § (1) bek., 134. § (1) bek. c) pont]. Mivel a szabadságot esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek.], nincs arra lehetőség, hogy a következő naptári évre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Végkielégítésre való jogosultság felszámolás alatt

Kérdés: Fél éve létesítettem munkaviszonyt a jelenlegi munkahelyemen nem vezető állású munkavállalóként. A munkaszerződésemben kikötésre került, hogy ha a munkaviszonyom bármikor – időkorlátozás nélkül – munkáltatói felmondással szűnik meg, akkor nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre leszek jogosult. A munkáltatóm felszámolás alá került, a felszámoló pedig erre hivatkozva felmondott nekem. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy végkielégítést egyáltalán nem fizetett a részemre. Azt mondta, hogy annak ellenére, hogy benne van a szerződésemben, nem illet meg a végkielégítés, csak azok a juttatások, amelyek törvény alapján járnak. Jogszerűen tagadta meg a felszámoló a végkielégítés fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások is, mint a végkielégítés [Cstv. 57. § (2) bek. aa) alpont]. Ezeket a követeléseket – feltéve hogy van rá fedezet – esedékességkor ki is kell fizetni az arra jogosultnak [Cstv. 58. § (1) bek].Ugyanakkor a Cstv. azt is kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Behívás – a különös részmunkaidő

Kérdés: A behívásos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók csak és kizárólag munkaidőkeretben foglalkoztathatók? A munkaszerződésben a napi óraszámot kell beírni, amire előre láthatólag szeretném behívni, vagy lehetséges azt írni, hogy napi maximum hat órára van behívási kötelezettsége, illetve munkaidőkeretben a havi óraszámot, amit le szeretnék dolgoztatni? Bejelentésnél a T1041-es nyomtatványon a heti óraszám rovatban mit kell szerepeltetni? Például napi négyórás munkaszerződés esetén az adott hónap első hetében két napot dolgozik, a második héten nem dolgozik, a hónap harmadik hetében nem dolgozik, a negyedik héten öt napot dolgozik. Mi lesz a munkavállalónál a bejelentésen a heti óraszáma? Ha módosul a keret, a T1041-es nyomtatványon módosítani kell?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg. A törvény szerint ebben az atipikus munkajogviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony esetén. A törvény szerint e speciális munkaviszonyban a munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét [Mt. 193. § (1) bek.]. A feladatok esedékességéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
Kapcsolódó címkék:      

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállalók joga az utalványokhoz csak az általános elévülési idő elteltével szűnik meg, azaz a munkavállaló az utalvány esedékességétől számított 3 évig követelheti annak kiadását [Mt. 286. § (1) bek.]. Álláspontunk szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
9
10
11
20