Találati lista:
791. cikk / 979 Éjszakai pótlék elvétele mint büntetés
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy szociális otthonban, portás munkakörben, rendszeres túlórával. Egyik éjszaka a hajnali 4 órai ellenőrzéskor aludtam, ezért a büntetésem az, hogy a következő hónapban megvonták az éjszakát, csak nappal dolgozhatom. Ez nagy keresetkieséssel jár, kb. havi 14 ezer Ft mínuszt jelent nekem, miközben a váltótársaim jól járnak, szerintem nem megérdemelten. Büntethetnek-e bércsökkenéssel?
792. cikk / 979 Számítógép-kezelő szakképesítés
Kérdés: Dolgozónk iskolai végzettsége 8 általános osztály. Számítógépes szakmai tanulmányokat folytatott, a Nemzeti Szakképzési Intézet mellett működő szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A bizonyítványa 33 4641 01 azonosító számú számítógép-kezelő (használó) megnevezésű szakképesítést igazol. A bizonyítvány kiadásának dátuma 2004. július 15. Fent leírtak alapján az a kérdésem, hogy szakképzettségnek számít-e a számítógép-kezelő szakképesítés? Erre a dolgozó megfelelő munkaköri besorolása miatt van szükségünk.
793. cikk / 979 Jegyző helyettesítése
Kérdés: A jegyzőnk tartósan betegállományban van, ezért gondoskodnunk kell a helyettesítéséről. Milyen módon oldható meg a jegyző helyettesítése, ha egy másik jegyzőt bízunk meg a feladat ellátásával? Ekkor számára helyettesítési díjat vagy illetményt kell megállapítanunk?
794. cikk / 979 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke
Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.
795. cikk / 979 Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?
Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
796. cikk / 979 Nagyszülő halála esetén járó távollét
Kérdés: A munkavállaló nagyszülőjének halála esetén kell-e a munkáltatónak két nap távolléti díjat fizetnie alkalmazottjának? Úgy is kérdezhetném, hogy a nagyszülő egyenes ágbeli rokona-e a munkavállalónak?
797. cikk / 979 Üzemi tanács tagjának díjazása
Kérdés: Az üzemi megállapodásunkban szeretnénk díjazást megállapítani az üzemi tanács valamennyi tagjának, mivel sok pluszfeladatot látnak el e minőségükben, amivel segítik a társaság működését. Van erre lehetőség, vagy csak az üzemi tanács elnöke kaphat díjazást?
798. cikk / 979 Veszélyességi pótlék – létezik e díjazási jogcím?
Kérdés: Idősek otthonában dolgozom, ahol demens állapotú lakók is vannak. Érdeklődöm, hogy jogosultak vagyunk-e veszélyességi pótlékra? Néha előfordul, hogy megtámadnak, vagy lakókat kell szétválasztani, mert összeverekedtek, és nincs férfi, csak női dolgozónk.
799. cikk / 979 Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása
Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
800. cikk / 979 Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása
Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
