Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...azt már a tanulmányiszerződésbe foglalt megállapodásra bízza, hogy a képzéssel kapcsolatban kiesettidőtartamokra állapít-e meg díjazást a munkáltató, vagy sem (pl. távollétidíjat vagy a munkaszerződés szerinti személyi alapbért fizeti). Az Mt. alapjándíjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszából: […] ...tartamáratávolléti díj jár [Mt. 138/A. § (1) bek.].Mivel ebben az esetben a munkavállaló a törvényi öt munkanaphelyett tízre kapott díjazást, és azt fel is ismert – szóvá is tette – így atörvényi mértéket meghaladóan kifizetett bér jogalap nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságitársaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen ésdíjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a sajátjogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Munkavégzés és családi ellátások

Kérdés: Egyik dolgozónk GYES mellett áll munkaviszonyban. Gyermeke tartósan beteg, 2007. június 20-án született, óvodás. Az anyuka 30 órás munkaviszonyban van. Kérdésem, hogy 2011. március 31-e után is maradhat-e a GYES mellett munkaviszonyban? Másik dolgozónk jelenleg GYED-en van. Kisfia 2011. augusztus 20-án tölti be második életévét. Szeretne visszajönni dolgozni, ha gyermekét bölcsődében el tudja helyezni. Kérdésem, hogy a GYES-t igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermeket saját háztartásában nevelje. A GYED agyermek kétéves korának betöltéséig jár, kivéve ha a jogosult bármilyenjogviszonyban díjazás (ide nem értve a szerzői jog védelme alatt állóalkotásért járó díjazást) ellenében munkát végez, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Részmunkaidő – egyoldalúan?

Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazottak esetén a kinevezésnek a Kjt. 21. § (3)bekezdés szerint a munkaidő mértékét nem kell kötelezően tartalmaznia,ugyanakkor a kinevezésben foglalt eltérő megállapodás hiányában a közalkalmazottijogviszony teljes munkaidőre jön létre. Így ha a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónakdélutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
Részlet a válaszából: […] Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenötszázalékos bérpótlék is megilleti [Mt. 146. § (1) bek.]. Éjszakai munka ahuszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés [Mt. 117. § (1)bek. d) pont]. A több műszakos munkaidő-beosztásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőmértékével összefügg" – és az Mt. 142/A. § (1) bekezdése – "az egyenlő, illetveegyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlőbánásmód követelményét meg kell tartani" – alapján a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Korengedményes nyugdíj vagy kedvezményes öregségi nyugdíj?

Kérdés: Iskolánk egyik tanárnője 1953. február 20-án született, rendelkezik 40 év szolgálati idővel. Kérelmet terjesztett elő, melyben kéri korengedményes nyugdíjba való vonulásához a munkáltatói hozzájárulást. Elutasítható-e ez azzal, hogy 40 éves jogviszonnyal való öregségi nyugdíjba vonulásra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...február 19-én fog betölteni (Tny. 18. §).A 181/1996. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése akkor teszilehetővé a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodást, ha a munkavállalóaz öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkort – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
77
78
79
94