1024 talált cikk a díjazás kifejezésre

Kérdés: Egy köztisztviselőnk év elején személyi illetményben részesült. A köztisztviselő júniusban középfokú nyelvvizsgát tett, a besorolás szerinti illetménye a nyelvpótlékkal együtt magasabb lenne a jelenlegi illetményénél. Ki lehet-e léptetni a személyi illetményből év közben, vagy arra csak jövő márciusban van lehetőség?

Kérdés: Diszpécser munkakörben öt munkavállaló dolgozik cégünknél. A legújabb munkavállaló magasabb bérrel került felvételre, mint a többi négy. A régebbi munkavállalók közül három főnek is fel lett emelve a bére ugyanarra az összegre, így egy maradt, akinek nem emelkedett a fizetése. Valamennyien ugyanazt a munkát végzik. Az utóbbi munkavállaló azzal az indokkal nem kap ugyanannyi munkabért, hogy rosszabb a teljesítménye. (Nemrégiben kapott egy írásbeli figyelmeztetést, az egyik szolgálatában elkövetett előjegyzési hiányossága miatt, így ebből kifolyólag nem kapta meg a félévi jutalmát, ami adható cégünknél, de nem kötelező). Jogszerű-e, ha a munkabére kevesebb, mint a másik négy munkavállalónak, akik ugyanazt a munkát végzik?

Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?

Kérdés: Egyik dolgozónkkal június végén írtunk alá munkaszerződést azzal, hogy a munkába lépés napja augusztus 1-je lett volna. E napon azonban a munkavállalót még nem tudtuk foglalkoztatni, mivel probléma adódott az egyik egészségügyi szűrővizsgálaton, amelynek így még nem volt végleges eredménye. Az előzetes egészségügyi alkalmasságát igazoló okiratot végül csak augusztus 8-án kaptuk kézhez. Kell-e munkabért fizetnünk erre az időszakra? A jövőt illetően előírhatjuk-e, hogy a munkaviszony csak a munkavállaló tényleges munkába állásával kezdődik el?

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok. Egy általános iskolában óraadóként tanítok etikát, heti 10 órában, 2500 Ft/óra megbízási díjért. A megtartott óráimon felül készülök, dolgozatot javítok, e-naplót vezetek, fogadóórát tartok, és részt veszek a tantestületi értekezleteken. Miért nem jár ezekre a tevékenységekre a heti 10 órán felül legalább heti 3 további óra? Hogyan lehetséges az, hogy egy nyugdíjas óraadó ismerősöm egy másik településen 3100 Ft megbízási díjat kap egy óráért? Mit tehetnék ebben a helyzetben?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?

Kérdés: Havibéres munkavállaló esetében a fizetett ünnepre jár-e betegszabadság? 2019-ben a betegszabadságának napjai április 17-től kezdődtek, és április 30-ig volt beteg. Erről orvosi igazolást is hozott. Április 19. nagypéntek, április 22. húsvéthétfő volt. A megjelölt időszakban 8 vagy 10 nap betegszabadságot kell figyelembe venni? Nagypéntek és húsvéthétfő napjára betegszabadságot kell számfejteni, vagy nem?