Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállaló munkaidőkeretben irányadó munkaidejét az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése alapján akként kell kiszámítani, hogya) a novemberre és decemberre eső általános munkarend szerinti munkanapok számából (21+22 nap) le kell vonni az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A megadott adatok alapján 2016. december 1-jétől 2019. március 1-jéig történt helytelen bérszámfejtés, ez alatt az időszak alatt mindvégig 0,9% a figyelembe veendő jegybanki alapkamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2)–(3) bek.]. A bérlap nem arra szolgál, hogy Ön annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen, kifejezze egyetértését a bérszámfejtés szabályszerűsége iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Elévült követelés letilthatósága

Kérdés: Elévült letiltást kért a végrehajtó, három hónap alatt elvettek a fizetésemből több százezer forintot, a fizetésemnek a harminc százalékát kaptam meg. Nincs érvényes végrehajtásom, és öt hónapja vettem fel nagy összegű hitelt rövid futamidőre, melynek magas a havi részlete. Ezt a tényleges kötelezettséget a bérszámfejtés nem veszi figyelembe. Helyesen járt el a bérszámfejtés? Negyedik hónapja nem tudom a valós tartozásom fizetni a valótlan letiltás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...kérő nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat [Vht. 41. § (1), (5) bek.].A bérszámfejtés (a munkáltató) a végrehajtó letiltása alapján jár el, ekkor kizárólag a hivatalos okiratokat kell figyelembe vennie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése – a tavalyi bónuszok

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A hatvannapos jogvesztő határidő után tehát csak akkor követelhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Havibéres munkavállaló "fizetett ünnepének" számfejtése

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.], azaz egynapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Betegszabadság díjazásának egyoldalú módosítása

Kérdés: Egy munkaadónál a betegszabadság számításánál évek óta nem az Mt. által előírt 70%-os mértéket használják, hanem a betegszabadság díjazása a távolléti díj 80%-ában van megállapítva. Mit kell tennie a munkaadónak akkor, ha ezt a gyakorlatot meg szeretné szüntetni, és az Mt. szerinti 70%-ot szeretné alkalmazni? Ezt a döntését kell indokolnia? Megteheti ezt év közben is? Kell erről külön tájékoztatni a munkavállalókat? Vagy elég csak a bérszámfejtést informálni?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Ettől egyoldalú jognyilatkozatban (egyoldalú kötelezettségvállalásban) a munkáltató eltérhet, amennyiben az eltérés a munkavállaló javára szól [Mt. 15. § (3) bek., 43. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Adatkezelésről szóló tájékoztatás változása

Kérdés: Munkaszerződéseink tartalmazzák, hogy a munkáltató a bérszámfejtést végző cég részére átadhatja a munkavállaló személyes adatait, és hogy ehhez a munkavállaló kifejezetten hozzájárul. Mi a teendő, ha a munkáltató partnert vált, és új bérszámfejtő céggel szerződik? Szükséges a munkaszerződések módosítása, hogyha a szerződésben pontosan nevesítettük az adatok feldolgozását végző másik céget?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaidő nyilvántartása munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását havonta hogyan kell leadni a külsős könyvelő részére, ha a havi munkabér nem változik, de a munkaidő kevesebb – illetve több – lesz a 4 hónapos munkaidőkeretnek megfelelően? Például ha januártól áprilisig tart a munkaidőkeret, havi szinten a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell nyilvántartani (ami majd természetesen kiegyenlítődik a munkaidőkeret végére), vagy a napi 8 órát kell szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...választhat.A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a munkaidő nyilvántartására vonatkozó kötelezettségeket nem érinti, a bérszámfejtés alapjául ilyen esetben is a jelenléti ív szolgál. A munkavállaló jelenléti ívén minden esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.