184 talált állásfoglalás az áthelyezés kifejezésre

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?

Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?

Kérdés: 1980. augusztus 1-jétől vagyok (volt tanácsi dolgozóként) köztisztviselő. Előző munkahelyemen (ami nem költségvetési szerv volt) 1977. szeptember 1-jén kezdtem dolgozni, onnan kerültem áthelyezéssel a közszférába. Kérdésem, hogy a jubileumi jutalomba – az áthelyezés miatt – beszámítható-e az előző munkaviszony időtartama?

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2016. január 10. napjával kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, mivel a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíját szeretné igénybe venni. A személyi nyilvántartás alapján általános iskolában dolgozott 1976. 01. 15. és 1980. 01. 31. között 4 év 15 nap, majd 1980. 02. 01. és 1983. 02. 28. között 3 év 1 hó időtartamban. Az első jogviszonya "munkaviszonya megszűnt", a második áthelyezés címen szűnt meg. Ezt követően a CEMÜ-nél dolgozott 1983. 03. 01. és 1990. 05. 31. között (7 év 3 hó), onnan áthelyezéssel jött óvodánkba 1990. 06. 01-jétől, itt 25 év 7 hó 10 napot töltött el. Ez mindösszesen 39 év 11 hó 25 nap. Helyesen gondolkodunk, ha a jubileumi jutalom kifizetését jogosnak ítéljük?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?

Kérdés: A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlója a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot köteles kiírni. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése említi a vezetői megbízás esetén a pályáztatás alóli kivételeket: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval."
A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontjai külön-külön vagy együttesen vizsgálandó feltétel-e? Adható-e vezetői megbízás pályázat mellőzésével olyan közalkalmazottnak, aki a vezetői megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval úgy, hogy nem állnak fenn a Kjt. 20/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek?

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom megállapításnál az egyházi fenntartású oktatási intézményben töltött időt? Az intézmény sokáig állami fenntartású volt, majd még a Kjt. hatálybalépése előtt megtörtént a fenntartóváltás. A dolgozó értelemszerűen ragaszkodna a jubileumi jutalomhoz.