Vezetői megbízás pályáztatás mellőzésével

Kérdés: A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlója a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot köteles kiírni. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése említi a vezetői megbízás esetén a pályáztatás alóli kivételeket: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval."
A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontjai külön-külön vagy együttesen vizsgálandó feltétel-e? Adható-e vezetői megbízás pályázat mellőzésével olyan közalkalmazottnak, aki a vezetői megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval úgy, hogy nem állnak fenn a Kjt. 20/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszövegben hivatkozott 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerint a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom megállapításnál az egyházi fenntartású oktatási intézményben töltött időt? Az intézmény sokáig állami fenntartású volt, majd még a Kjt. hatálybalépése előtt megtörtént a fenntartóváltás. A dolgozó értelemszerűen ragaszkodna a jubileumi jutalomhoz.
Részlet a válaszából: […] ...is, mely kimondja: "Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet a válaszából: […] ...a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. Ezt a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, és erről a tisztviselőt tájékoztatnia kell. Ha ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...elvébe is ütközne.Az új munkáltatóhoz való átkerülés módját tekintve többféle megoldást is lehetővé tesz a Kjt. Az egyik az áthelyezés: a Kjt. 25. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja alapján a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Logopédus besorolása

Kérdés: Logopédus áthelyezéssel munkahelyet szeretne váltani, szintén logopédusként dolgozna. A jelenlegi munkahelyén 2 év gyakornoki időt kötöttek ki részére. Az új munkahelyén a kinevezésekor már rendelkezik a Pedagógus I. fokozathoz szükséges szakmai gyakorlattal. Kell-e továbbra is gyakornokként foglalkoztatni a logopédust az eredetileg kikötött időtartamig, vagy Pedagógus I. fokozatba sorolható?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete szerint a logopédus pedagógus-munkakörnek számít. A 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Kormánytisztviselő előresorolása

Kérdés: Önkormányzattól kerültem a kormányhivatalba áthelyezéssel 2013. január 1-jén. Kormánytisztviselőként 2015 januárjában a besorolás szerint fogok előrelépni a kategóriában. Jelenleg +20%-os eltérítéssel rendelkezem. Az alapilletmény szorzója szerint emelkedik-e az illetményem, vagy addig nem, amíg a mostani bruttó béremet nem érem el? A humánpolitikai osztálytól azt a tájékoztatást kaptam, hogy hiába változik a szorzóm, az illetményem nem lesz több addig, míg el nem érem a 20%-ra kiegészített jelenlegi béremet.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 133. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint a fizetési osztályok fizetési fokozataihoz szorzószámok tartoznak, melyeknek az illetményalappal való szorzata adja meg az adott fokozathoz tartozó alapilletményt. Az így megállapított alapilletménytől való eltérítés úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött idők

Kérdés: Közalkalmazottunk az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jubileumi jutalomra jogosító időt a Kjt. 87/A. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdései, 91. §-ának (1) bekezdése és az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával kell számítani. Ez alapján beszámítandó az 1994. július 6-tól mostanáig tartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkavégzési hely megszűnése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. rendelkezései értelmében 2012. július 1-jével a "változó" munkavégzési hely megszűnt. Ahol a munkaszerződésben – legalább egy konkrét munkavégzési hely megjelölése nélkül – ebben állapodtak meg a felek, ott a munkavégzési helyen a "szokásos" munkavégzési helyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Jubileumi jutalomra jogosító 1992. július 1-je előtti idő

Kérdés: A 89. szám 1730-as válaszához kapcsolódva kérdezem: annak ellenére, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 2. §-ának (4) bekezdése szövegszerűen ugyanazt a szabályt fogalmazza meg, mint a korábbi Mt. 209. §-a, mégsem lehet alkalmazni a jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonyok egybeszámításánál?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése (azaz 1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, míg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, egyhavi munkaidőkeretben dolgozó, havidíjas munkavállaló esetén munkavégzés hiányában valóban nem kell bérrel ellátni a hétköznapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti napot, illetve (szabadság) betegszabadság sem számolható el erre a napra? Ha a havidíjas munkavállaló 2013. augusztus 16-tól augusztus 25-ig keresőképtelen, akkor számára betegszabadság címen távolléti díjának 70%-a jár (a munkanap-áthelyezést is figyelembe véve 19-e és 24-e) 5 napra? Pl. 135 000 Ft-os havibér esetén 16 ledolgozott napra (135 000/21x16) 102 857 forint bért és 5 napra (135 000/21x0,7x5) 22 500 Ft forint betegszabadságra jutó távolléti díjat fog kapni? Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, 2 vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozó idő- és teljesítménybéres dolgozónál, ha a munkaszüneti nap hétköznapra (hétfő-péntek) esik, részére minden esetben jár a távolléti díj akkor, ha a munkaszüneti napon nem dolgozik? Idő- és teljesítménybéres dolgozó 2013. augusztus 20-i keresőképtelensége idejére távolléti díjának 70%-a jár, mely összeget távolléti díjként kell figyelembe venni, és ez a nap nem csökkenti a betegszabadság napjainak számát? Betegszabadságot vagy szabadságot munkaszüneti napra még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet kiadni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló egyenlőtlen munka­idő-beosztásban végez munkát, akkor – a munkáltató tárgyévre szóló döntése alapján – részére a szabadságot és a betegszabadságot vagy munkanapban, vagy munkaórában kell kiadni és nyilvántartani [Mt. 124. § (1)–(4) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
1
10
11
12
17