3660 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A közhasznú munkavállalói munkaszerződést, majd 2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselői, a közalkalmazotti, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszony besorolásánál, valamint a jubileumi jutalomra való jogosultságnál?

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén, munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál, fennáll-e a béremeléshez való jogosultság? Jogosult-e a kölcsönvevő cég megtagadni a béremeléssel kapcsolatos információk kiadását arra hivatkozva, hogy a munkavállaló már nem tartozik az állományába? Amennyiben a kölcsönvevőnél alkalmazott béremelési adatok nem állnak rendelkezésre, jogszerű-e a kölcsönbe adó részéről az átlagbér alkalmazása, és ilyen esetben mely munkavállalói kör bére szolgálhat összehasonlítási alapként? Milyen kötelezettségek terhelik a kölcsönbeadót egy GYES-ről visszatérő munkavállaló bérének megállapítása során, különös tekintettel az egyenlő bánásmód és az azonos vagy egyenértékű munkakörben dolgozók bérfejlődésének figyelembevételére? Továbbá milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak annak ellenőrzésére, hogy a kölcsönvevőnél/adónál ténylegesen történt-e béremelés?

Kérdés: Családsegítő intézményünkbe szeretnénk felvenni egy szociális asszisztenst mentesítéssel. Jelenleg érettségije van. Helyesen járunk-e el, hogy ha felvesszük C osztályba, és miután meglesz a végzettsége, áttesszük E-be? A besoroláshoz milyen jogviszonyait számíthatjuk be? Beszámítható-e bármelyik a besoroláshoz egyáltalán? Az Mt. hatálya alatt dolgozott ügyvédi irodában, illetve közfoglalkoztatás keretében önkormányzatnál. A 257/2000. Korm. rendelet szerint: E fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket (pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket). A képesítés alóli mentesítést az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján adjuk meg: „A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól – ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű, valamint a szakápolási központban szakápolást végző személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre, házi segítségnyújtás esetén három évre felmentést adhat, ha (…) b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését.”

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságáról visszatérő munkavállaló bérét az Mt. 58. §-a alapján korrigálni szükséges. Ha nincs azonos munkakörű munkavállaló a munkáltatónál, a ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A munkáltatónak jelenleg egy munkavállalója van, akinek a bére részben azért módosult, mert a munkaköre egy másik munkakörrel összevonásra került. Másrészt a bére időközben emelésre került az infláció miatt. A visszatérő munkavállaló az Mt. 58. §-a alapján történő béremelése esetén az összehasonlítási alapot adó munkavállalói munkakörök összevonása miatti béremelését is figyelembe kell venni, vagy csak az inflációkövetést?

Kérdés: Az egyetemi diploma mellékletét képező, a „specializáció követelményeit teljesítette” irat a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítésnek minősül? Erre hivatkozással a diploma melléklete alapján a közszolgálati tisztviselő részére megállapítható-e a képzettségi pótlék?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott 2025-ben elérte a huszonöt éves jubileumi jogosultságot. Ezt megelőzően a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állt, és részére ott a huszonöt éves jubileumi jutalom kifizetésre került, tekintettel arra, hogy a szolgálati időt másfélszeres szorzóval számolták. Ha jelenleg a közalkalmazotti jogviszonyban elérte a huszonöt évet, ki kell-e fizetni neki a huszonöt éves jubileumi jutalmat a Kjt. szerinti számítás okán, vagy nem, mert a huszonöt éveset már megkapta a másik törvény számítása alapján?

Kérdés: A Kttv. 151. §-a rendelkezik a köztisztviselők cafeteriajuttatásáról, mely többek között kimondja, hogy nem jogosultak e juttatásra azon távollét időtartamára, amelyben illetményre sem jogosultak. Az egybefüggő, 30 napot meghaladó távollétbe beletartozik-e a keresőképtelenség (betegszabadság, kórházi ápolás, táppénz) időtartama?

Kérdés: A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester és az alpolgármester jogosult utazási utalványra?