Azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt

Kérdés: Az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bármely fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő tartama alatt. Az „indokolás nélkül” történő megszüntetésre vonatkozó fordulatot hogyan kell pontosan értelmezni? Nem kell fennállnia valamilyen indoknak, vagy pedig fenn kell állnia, de azt közölni nem kell a munkavállalóval? Az Mt. 2023-ban hatályba lépett szabályai közé tartozik a 64. § (3) bekezdése, melynek értelmében – az említett bekezdésben meghatározott esetekre történő munkavállalói hivatkozás esetén – annak ellenére is meg kell indokolni a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, hogy a törvény indokolásnélküliséget ír elő. Abban az esetben, ha a munkavállaló él az Mt. 64. §-ának (3) bekezdésében foglalt hivatkozással, és ennek következtében a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia, akkor a munkáltató indokolásának – tekintettel arra is, hogy a próbaidő célja az, hogy „a felek egymást kipróbálják” – milyen feltételeknek kell megfelelni, az Mt. 64. §-a (2) bekezdésének? Milyen okra történhet a hivatkozás, az Mt. 78. § (1) bekezdése a) és b) pontjainak megfelelő okokra?
Részlet a válaszából: […] ...kell lennie, azaz meg kell felelnie a tényeknek. Az okszerűség teszi megalapozottá a megszüntetést. Akkor okszerű az indokolás, ha az adott esetben a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a felhozott indok következtében valóban nincs szükség. A fentiek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közlése postai úton

Kérdés:

Az Mt. 15. §-ának (4) bekezdése szerint, az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. Munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok körébe tartozik a felmondás, azonnali hatályú felmondás (próbaidő alatti és annak lejártát követő esete is). A közlés történhet személyes, postai vagy elektronikus úton. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A (2) bekezdés a) és b) pontjai részletezik, hogy a postai úton, tértivevénnyel feladott jognyilatkozatot mikor kell kézbesítettnek, vagyis közöltnek tekinteni. A postai úton közölt felmondás esetén a felmondási idő az a) vagy b) pontban foglalt esetek figyelembevételével megállapított közlési dátumot követő naptól indul, és a felmondási idő lejártával szűnik meg a munkaviszony. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony megszűnésének dátuma az a) vagy b) pont szerinti közlési dátummal egyezik meg. Ez egyaránt vonatkozik a próbaidő alatti és annak lejártát követő esetekre is. A próbaidő alatti közlést érintő változás 2023. január 1-jétől, hogy nem kell a próbaidő tartama alatt megérkeznie az azonnali hatályú felmondást tartalmazó levélnek a címzetthez, elégséges, ha azt még a próbaidő során postára adják, vagyis akár a próbaidő utolsó napján [Mt. 26. § (2) bek.]. Mivel az azonnali hatályú felmondás közlésére is az általános szabályok vonatkoznak, próbaidő alatt postázott jognyilatkozat esetén is a közlési (átvételi) dátum lesz a munkaviszony megszűnésének napja, még abban az esetben is, ha a próbaidő utolsó napján adják fel a levelet, tehát azt mindenképp csak próbaidőn túl veszi át a címzett. Helyes-e az eddigi levezetésem?

Az azonnali hatályú felmondásról szóló okiratból ki kell derülnie a közlő fél azonnali hatállyal történő munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó szándékának, és annak, hogy a munkaviszony vége mely időpontra esik. Postai úton közölt azonnali hatályú felmondásban elegendő-e konkrét dátum helyett azt feltüntetni, hogy a közlés napjával [Mt. 24. § (2) bek. a) vagy b) pont] szűnik meg a munkaviszony, tekintve, hogy előre bizonyosan nem lehet tudni, mikor kerül kézbesítésre a jognyilatkozat? Amennyiben nem, milyen dátumot kell beleírni?

Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti levezetés helyes. Az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos szabálya szerint, ha a törvény egy nyilatkozat megtételére időtartamot ír elő, akkor azalatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az időtartam utolsó napján postára adják [Mt. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Ügyvédi tevékenység megbízás vagy munkaviszony keretében

Kérdés: Az ügyvédi munkavégzés kapcsán felmerülő átminősítésre vonatkozólag szeretnénk álláspontjukat megismerni. Adott egy egyéni ügyvéd vagy egytagú ügyvédi iroda ügyvédje, aki/amely egy másik ügyvédi iroda számára megbízási szerződés keretében végez ügyvédi tevékenységet, és szolgálja ki ezzel a megbízó ügyvédi iroda ügyfeleit. Az egyéni ügyvéd/egytagú ügyvédi iroda ügyvédje az érintett tevékenysége során használja az irodának az eszközeit és a telephelyét, és szervezetileg is illeszkedik ebbe az irodába. Felmerülhet-e az átminősítés lehetősége a fent említett esetben, tekintettel az Üttv. speciális rendelkezéseire [Üttv. 23. §, illetve annak kommentárja, 27. §]? Értjük ez alatt azt, hogy az egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje átminősíthető-e alkalmazott ügyvéddé, ezzel létrehozva az Mt. szerinti munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony és a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok elhatárolása során irányadó hatósági és bírósági gyakorlatot, az ún. elsődleges és másodlagos minősítő ismérveket a ma már hatályon kívül helyezett 7001/2005. FMM–PM együttes irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Tanulmányi szerződés – kötelező képzés esetén

Kérdés: Ha a munkavállalót nem a munkáltató, hanem jogszabály kötelezi valamilyen képzés, továbbképzés elvégzésére, ebben az esetben kell-e tanulmányi szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a munkáltató meghatározhatja, hogy az adott feladat ellátásához milyen képzettséget tart szükségesnek, és ezt alkalmazási feltételül szabhatja (Kúria Mfv. 10.426/2013/4.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Cafeteria szülési szabadság alatt

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk 2024. április 25-től CSED-et vesz igénybe. Véleményünk szerint ezen időtartamra nem jogosult cafeteriajuttatásra. Viszont a Kttv. 110. §-ának (5) bekezdése szerint a szülési szabadság időtartamát munkában töltött időnek kell tekinteni. Ez alapján jogos-e a cafeteriajuttatás folyósítása a CSED alatt?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, a kormány által meghatározott rendben jogosult. Nem jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Ügyfélszolgálat munkaidő-beosztása

Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálatának tervezett nyitvatartása a következő lenne: H: 10–19; K: 8–19; Sze: 8–19; Cs: 8–19; P: 8–19; Szo: 9–14. Egy alkalommal 9 vagy 11 órát vagyunk nyitva. A kollégák teljes munkaidőben dolgoznak. A jövőbeni elvárások között szerepel az, hogy hetente egy-két napot este 10-ig legyünk nyitva. Milyen megoldások lehetségesek, hogy a működésünk szabályos legyen a munkaidő szempontjából is, hogyan érdemes beosztani a munkaidőt, illetve milyen pótlékokkal kell számolnunk, mekkora százalékokkal?
Részlet a válaszából: […] ...Szóba jöhet esetleg a 30%-os műszakpótlék a 18 és 19 óra közötti időszakra, de ennek további feltétele, hogy a munkavállaló az adott hónapban legalább a munkanapok egyharmadában eltérő kezdési időpontra járjon dolgozni, és a legkorábbi és legkésőbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Más munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő beszámítása

Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalónak más munkáltatóval fennálló munkaviszonyát „beszámítsa”, azaz úgy tekintse, mintha az ő alkalmazásában állt volna a munkavállaló mindvégig? Ha ilyen lehetséges, milyen munkajogi jogintézmények szempontjából jöhet számításba az így beszámított idő (pl. felmondási idő, végkielégítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságot keletkeztető hatása van (így a felmondási idő, a végkielégítés tekintetében, de lehetséges pl. a munkáltatónál irányadó bérrendszer vagy juttatási rendszer tekintetében is). Értelemszerűen nem célszerű azonban a határozott idejű munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkajogi telephely fogalma

Kérdés: Munkajogi értelemben mit értünk telephely alatt? Jól gondoljuk, hogy munkajogi értelemben a telephely alatt azokat a helyeket kell érteni, ahol a munkáltató valamilyen tevékenységet folytat, és nem esik egybe a munkajogi telephely a cégjog szerinti telephely fogalmával? (Tehát adott esetben, ha például a munkáltató székhelye Budapesten található, de Győrben rendelkezik fiókteleppel, akkor mind a budapesti, mind pedig a győri hely munkajogi értelemben a munkáltató telephelyének minősül?)
Részlet a válaszából: […] A munkajogban nincs meghatározva a telephely jogszabályi fogalma. Egyes jogszabályok (mint például a Ctv.) a saját fogalomhasználatukban definiálnak telephelyet. Ilyen meghatározást tartalmaz az Mvt. is, amely szerint telephely a tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Szakképzési munkaszerződés megkötése

Kérdés: Ha a duális képzőhely a tanulóval az Szkt. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szakirányú oktatás időtartamára kíván szakképzési munkaszerződést kötni, mi a legkorábbi és legkésőbbi időpont, amikor és ameddig ez megköthető? Mit értünk (milyen dátumot, eseményt) a szakirányú oktatás vége alatt?
Részlet a válaszából: […] ...oktatásból és gyakorlatból áll. A szakirányú oktatás a tanulóra vonatkozó tanítási év első napjától szervezhető, e napot az adott tanévre vonatkozó KIM rendelet határozza meg. A szakirányú oktatás, ha azt szakképzési munkaszerződés alapján folytatják, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Csoportvezetői pozíció megszüntetése felsőoktatási intézménynél

Kérdés: A csoportvezetői pozíció az SzMSz-ben nevesített vezetői szint; a munkáltató határozott időre megbízza adott személyt a csoportvezetői feladatok ellátásával, aki szakmai tevékenységet irányító munkavállaló. A főigazgató a csoportvezetőt 3 vagy 5 évre bízza meg a TTK X Intézetének, XY Kutatócsoport csoportvezetői feladatainak ellátásával. Amennyiben szervezeti változás történik, és egyes csoportokat gazdaságossági, teljesítmény miatti vagy csoportlétszám-csökkenés okokból összevonunk, illetve megszüntetünk, mi történik a csoportvezetőkkel? A csoportvezetői megbízásuk automatikusan megszűnik a vezetett csoport megszűnésével, beolvadásával (erről szóló döntés alapján), vagy köt minket valamilyen módon a megbízásban kijelölt időszak? (Elképzeléseink szerint az ezzel járó vezetői pótlék ilyenkor megszűnne, de bére, munkaköre egyéb tekintetben nem változna.) Perelhet-e ilyen okból a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Ebben az esetben, mivel jogszabály nem rendezi a megállapodás megszüntetésének kérdését, az abban foglaltak lesznek irányadók – vagyis célszerű a „megbízás” kiadásakor egyértelműen meghatározni, hogy az mikor és ki által szüntethető meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
5
6
7
319