3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Városunkban a pszichiátriai járóbeteg-szakellátót 1996-tól kezdve egy kft. működteti (az önkormányzat és a kft. megállapodása alapján), a dolgozók munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A kft. úgy döntött, hogy a továbbiakban nem kívánja ellátni ezt a feladatot, így 2024 augusztusától az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményként – az önkormányzat döntése alapján – átvesszük a pszichiátriai járóbeteg-szakellátás működtetését. Jól gondoljuk, hogy az Mt. 63. §-a (3) bekezdésének rendelkezése alapján 2024. július 31. napjával a munkaviszonyokat meg kell szüntetni a kft.-nél – hiszen a továbbiakban a dolgozók nem az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóhoz fognak tartozni –, és intézményünk pedig, mint egészségügyi szolgáltató 2024. augusztus 1. napjától alkalmazza a dolgozókat egészségügyi szolgálati jogviszonyban? Amennyiben a kft.-nél a munkaviszonyokat meg kell szüntetni, a dolgozókat megilleti a végkielégítés és a felmondási idő?

Kérdés: A Kttv. 52. §-ának (4) bekezdése szerinti helyettesítés esetében, amikor betöltetlen köztisztviselői munkakört kell ellátni, hogyan határozható meg a helyettesítők száma és a díj mértéke? Lehetséges-e, hogy egy betöltetlen munkakört akár három fő helyettesítsen a saját illetményének 35%-a, 25%-a és 25%-a mértékéig? Kell-e a helyettesítési díjat úgy értelmezni, hogy az csak 50%-ig terjedhet, azaz vagy egy fő helyettesít 25% és 50% közötti illetményért, vagy maximum két fő 25-25%-ért? A Kttv. 52. §-ának (2) és a (4) bekezdéseiben foglalt helyettesítés esetében az elhatárolás alapja az, hogy a helyettesítőnek a munkakörébe tartozik-e a helyettesítés a munkaköri leírás alapján, vagy sem? Ettől függ, hogy a díjra a helyettesítő a helyettesített vagy a saját illetménye alapján és az első naptól vagy a harminc nap után jogosult?

Kérdés: Kölcsön vevő partnerünknél a munkavállalók alapbére havibérben van meghatározva, viszont egyenlőtlen munkarendben dolgoznak, négyféle műszakrendben, 12 órás műszakokban, háromhavi munkaidőkeretben. A kölcsön vevő partner „saját” havi ledolgozandó órát alkalmaz a munkavállalók elszámolásánál, és ezt kéri alkalmazni a kölcsönzött munkavállalók esetén is. A kölcsönvevő által megadott havi ledolgozandó „osztószám” eltér a munkaügyi naptár szerinti havi ledolgozandó óraszámtól, és műszakrendenként eltérő.
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?

Kérdés: A Kttv. 235. §-a alapján az önkormányzati hivatalban személyi illetményt állapíthat meg a jegyző a polgármester jóváhagyásával minősítés, illetve teljesítményértékelés alapján a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére. A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik, határozott időre. A Kttv. 246. §-a szerint a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. A jegyző részére a személyi illetmény megállapítása, összhangban a Kttv. 235. §-ában foglaltakkal, a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig határozott időre állapítható meg, vagy megállapítható határozatlan időre, és csak akkor kell módosítani, ha esetleg a minősítés vagy ennek hiányában a teljesítményértékelés nem kivételes, vagy ha emelésre kerül sor?

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytattunk le egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés tárgyban. A szerződést megkötöttük a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevő alvállalkozót szeretett volna bevonni a teljesítéshez, azonban szerződéskötés után megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy nem tudja teljesíteni a szerződést, mert véleménye szerint az Mt. 216. §-ának (2) bekezdése ezt nem teszi lehetővé, mivel alvállalkozó bevonása esetén ő fog kölcsönvevőnek minősülni. Álláspontunk szerint, a Kbt. 3. §-ának 2. pontja szerinti alvállalkozó fogalmára is figyelemmel, az alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, így az alvállalkozó kölcsönbe adó nem a közbeszerzési eljárásban nyertes kölcsönbe adónak, kettejük viszonyában kölcsönvevőnek adja át a munkavállalókat, hanem velük az ajánlatkérőnek, a közbeszerzési szerződés kölcsönvevőjének teljesít. Az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, vagy valóban nem lehetséges ez munkaerő-kölcsönzés esetén?

Kérdés: A munkavállaló sofőr, sózott nyersbőrt szállított a teherautón, nemzetközi útvonalon. Az egyik napi pihenőideje végén, amely alatt a gépjármű utasfülkéjében aludt, észlelte, hogy egy rovar megcsípte. A csípés eredményeként súlyos bakteriális fertőzést kapott, több műtéten esett át, és tartós egészségromlást szenvedett. Kártérítési igénnyel lépett fel, mivel állítása szerint a baleset (csípés) a munkaviszonyával összefüggésben érte. Alapos lehet az igénye?

Kérdés: Bútorárukkal kereskedő cégnél tizenhat éve dolgozó munkavállaló munkaköre ez időtől kezdődően bútorértékesítő-tanácsadó. Munkakörében csak a vásárlóval foglalkozik, ülő helyzetben, a vásárlóval együtt. Munkakörében nincs fizikai munkavégzés, mint például az áruátvétel, árurendezés, mert a munkaterülete a nagy terjedelmű hálószoba-berendezések köre. Egyedi rendeléseket is vesz fel, a beszállító képviselőjével konzultálva, biztosítja az áru mennyiségét, minőségét, folyamatos kapcsolattartásban a beszerzéssel. Bérezése is egyedi, mert egyedi jutalékot kap a megvásárolt áruk értékesítéséért, mely a szabadság idején vagy a keresőképtelenség idején is jár. Az utóbbi években trombózisos megbetegedése alakult ki, de a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, tekintettel a nem fizikai jellegű munkájára, alkalmasnak minősítette a keresőképtelenségének megszűnése után. A munkáltató át kívánja helyezni más munkaterületre, lakberendezési aprócikk eladónak. Ezen a területen folyamatos a fizikai munkavégzés: áruátvétel, raklapok mozgatása, árukihelyezés, utántöltés stb. A folyamatos fizikai munka egészségi állapotára kedvezőtlen hatást gyakorolna. Az osztályon dolgozók bérezése is eltérő a fentiekben leírtaktól: csak a munkában töltött napokra kapna jutalékot, mely a vonatkozó osztály statisztikai létszáma szerint osztódik, nem egyéni. Álláspontunk szerint a munkavállaló átirányítása más munkaterületre a munkaköri feladatainak jellegét megváltoztatja. A munkavállaló a helyi szakszervezeti alapszervezet titkára, és valószínűsíthető, hogy e tevékenysége kapcsán olykor nézeteltérése keletkezett a munkahelyi vezető rendelkezéseivel szemben. Az új munkakörbe helyezés a munkaköri feladatok jellegének fentiekben leírt módosulása miatt igényel-e közös megegyezéses megállapodást?

Kérdés: 2023. április 13-án töltöttem be a 65. évet. 2023. februárban kértem a munkáltatótól a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetését felmentéssel. A megszüntető határozatot 2023. március 29-én kaptam meg. A felmentési időt visszamenőleg 2023. január 13-tól határozták meg. Megtehette-e a munkáltató, hogy visszamenőleg és a 65. év betöltése előtt adta ki a felmentési időt?

Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?

Kérdés: Egy munkavállaló betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és megszerzi a szükséges szolgálati időt, majd nyugdíjasként tovább kíván munkát végezni. Helyes-e az az elgondolás, hogy ezen tényre tekintettel munkajogi értelemben teendője nincs a munkáltatónak, azaz nem kell erre figyelemmel munkaszerződést módosítani? Továbbá helyes-e az az elgondolás, mely szerint a munkáltatónak az az előnyös, ha a nyugdíjas munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyban áll vele, hiszen ebben az esetben nem kellene megindokolnia az esetleges felmondást?