3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egyik dolgozónknak több tartozása van. Ez összetevődik banki kölcsönökből, közműtartozásokból. Két banktól is kaptunk szinte egyszerre értesítést a hiteltartozásáról, amelyben kérik, hogy a munkabére 33%-át vonjuk le a dolgozótól emiatt, aki írásban hozzájárult ehhez, így az elsőként érkezett (2010. 03. 05.) banknak 33%-ot vontunk (1. letiltás), míg a másodikként érkezett banknak (2010. 03. 26.) az 50%-ból fennmaradt 17%-ot vontuk le (2. letiltás). Idővel érkezett egy végrehajtói letiltás közműtartozás miatt (2011. 08. 16.), amelynek levonását nem tudtuk megkezdeni (3. letiltás). Pár hónap múlva érkezett egy szintén végrehajtói letiltás arról a banki tartozásról, amelyet másodikként már vontunk (2011. 10. 06., 4. letiltás). Ennek a tartozáslevonásnak a megszüntetését a bank kérte tőlünk írásban (2011. 10. 24.), utalva arra, hogy a végrehajtó által kiállított letiltást vegyük ezentúl figyelembe. A végrehajtói iroda szerint a második (negyedik) levonást/letiltást fel kell függesztenem, és a harmadikként érkezett közműtartozás végrehajtói letiltását kell vonnom. A végrehajtói letiltás "előnyt" élvez a dolgozó által adott levonási hozzájárulással szemben minden esetben, vagy nem? A negyedikként érkezett letiltás, amely a 2. tartozás végrehajtói okiratba foglalt része, másodikként érkezettként sorolandó be vagy negyedikként? Sorrendben a letiltásokat, levonási hozzájárulásokat hogyan kezeljem?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk. A leltárfelvétel során megállapítottuk, hogy az árucikkekből jelentős mennyiség hiányzik. A leltári készletet más munkavállaló is kezelte, ezért a leltári készletért felelős munkavállalóval szemben nem a teljes kárt, csak hathavi átlagkeresetének megfelelő összeget kívántunk érvényesíteni, ő azonban azt állítja, hogy nem felelős a kárért. A pereskedést megelőzendő kérdezném, hogy mi alapján mondhatja ezt?

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?

Kérdés: Határozatlan időre kinevezett közalkalmazottunk jövő márciusban jogosult lesz a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjra, és szeretné is erre tekintettel kérni a felmentését. A munkáltatót ilyenkor – tekintettel a nyugdíjazásra – milyen fizetési kötelezettségek terhelik? Jár-e felmentési idő, végkielégítés és jubileumi jutalom? Van-e mód az így nyugdíjba vonult közalkalmazott további foglalkoztatására, és ha igen, milyen fizetéssel?

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2009-ben tanulmányi szerződést kötöttünk, amely értelmében négy tanulmányi féléven keresztül fedeztük a képzési költségeit, és fizetett távollétet biztosítottunk a konzultációk és a vizsgák idejére. A szerződés alapján a munkavállaló az oklevél megszerzése után 3 évig köteles a cégnél maradni. Azonban sajnos közbejött egy leépítés, és a szóban forgó kolléga munkaköre is megszűnt. Csak egy határozott időre szóló munkakört tudtunk felajánlani neki, egy távol lévő munkatárs helyettesítésére. Mivel ez a munkatárs idén visszatér, a határozott idejű munkaviszony meg fog szűnni, még mielőtt a tanulmányi szerződés alapján ledolgozandó három év letelt volna. Akadálya-e a határozott idejű munkaviszony megszűnésének, hogy a felek között tanulmányi szerződés van hatályban? Illetve ilyenkor a munkavállaló tartozik-e valamit visszafizetni a kapott támogatásból a munkáltatónak?

Kérdés: Az év vége közeledtével ki kell adnunk a felhalmozódott szabadságokat. Ugyanakkor cégünknek van munkája, ami miatt egyes, szabadságon lévő munkavállalókat előreláthatóan be kell majd hívnunk egy-egy napra. Kötelezhetők-e arra, hogy tartsák bekapcsolva a mobiltelefonjukat, illetve meghatározhatjuk-e, hogy hol töltsék el a szabadságukat (a munkáltatótól olyan távolságra, hogy akár néhány óra alatt beérjenek, ha szükséges)?

Kérdés: Egy szociális alapellátási központban, ha valakit pszichológus munkakörben foglalkoztatnak, az illetőnek a heti kötelező óraszáma hogyan alakul? Nevelési-oktatási intézményben, illetve pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményeknél meghatároznak heti óraszámokat, a szociális alapellátási központ azonban egyik fent felsorolthoz sem tartozik.

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?