3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőnk alapilletményét 2011. március 1-jétől 2012. február 29-ig a Ktv. 43. § (4) bekezdése alapján eltérítették 13%-kal. 2012. január 1-jével – mivel az illetménye nem érte el az eltérítéssel együtt sem a garantált bérminimumot [298/2011. (XI. 22) Korm. rendelet] – kiegészítettük 108 000 Ft-ra. Kérdésünk, a 108 000 Ft illetményére rá kell még tenni a 13%-os eltérítést 2012. január 1-jével?

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének szempontjából beszámítható-e az 1992. július 1-jét megelőzően főiskola, egyetem nappali tagozatán végzett tanulmányok időtartamából 6 hónap úgy, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony és munkavégzési kötelezettség nem állt fent?

Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok ki­adására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?

Kérdés: Kell-e igényelni a súlyos fogyatékosoknak járó öt munkanap pótszabadságot a munkahelyen?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?