Munkáltató nevének használata

Kérdés: A munkavállalóink bejelentették, hogy szakszervezetet alapítanak, és a cég nevét belefoglalnák a szakszervezet megnevezésébe, mivel annak utalnia kell arra, hogy a szakszervezet pontosan hol működik. Erre vonatkozóan a munkavállalók kéréssel fordultak az ügyvezetőhöz, aki viszont nem szeretné, hogy a cég neve a szakszervezet nevében bármilyen formában megjelenjen. Kötelező megadni a hozzájárulást, vagy van lehetőség arra, hogy visszautasíthassuk a kérést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyoldalú nyilatkozat semmis [Ptk. 75. § (3)bek.]. A jogi személy tehát maga dönt nevének más általi felhasználásáról; aztszabadon megadhatja, de akár meg is tagadhatja. Az, hogy a szakszervezetnevében utalni kíván arra, hogy mely munkáltatónál működik, ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Munkakör – lehet kettő is?

Kérdés: Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.
Részlet a válaszából: […] ...sem köthetőki érvényesen. A kettős munkakör kikötése összességében nem jogellenes, de csakegy – mindkét tevékenységre irányadó – személyi alapbér megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...végzik. A munkavállalók munkavégzési helyétkonkrétan meghatározzák a munkaszerződésekben, így egyértelműen megállapítható,hogy egy adott régió – vagyis a központi telephely és a régió területe – amunkavállalók (állandó) munkavégzési helye.Minderre figyelemmel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Pénzkezelés felelősségvállaló nyilatkozat nélkül

Kérdés: Egy munkavállalónk pénzügyi előadó, és ő osztja ki a cafeteria utalványait. A hó végi ellen­őrzéskor derült ki, hogy hibás volt az utalványok kezelése, nem átvételi elismervény ellenében adta ki azokat, és mintegy 250 000 Ft hiányzik a kasszából, nincs mögötte bizonylat. A munkavállalóval ki akarjuk fizettetni a teljes hiányt, de mivel nem írt alá felelősségvállaló nyilatkozatot a pénzkezelésre, ezért arra hivatkozik, hogy csak az átlagkeresete 50%-ig vonható felelősségre. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. A felelősség mértéke gondatlan károkozás esetén – általánosszabály szerint – a munkavállaló egyhavi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése helyett munkaviszony?

Kérdés: Helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárunk takarítói munkakörre közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszony keretében kíván alkalmazni egy munkavállalót. Vajon ezt megtehetjük-e jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...helyett mégismunkaviszonyt létesít, e munkaviszony az Mt. 8. §-a alapján érvénytelen lesz,hiszen az törvénybe ütközik. Mindez irányadó a költségvetési szerveknekminősülő könyvtárak esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Takarítónő – hová soroljuk?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 87/A. §-ában foglaltakat. A munkakör módosítása eseténelőfordulhat, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján megváltozik az eddig irányadó, afizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltöttidőnek számító tartam mértéke. Ez jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Jubileumi jutalom – eltérő jogszerző idők

Kérdés: Előfordulhat az a helyzet, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból a polgármesteri hivatalunkhoz áthelyezett személy a Kjt. alapján nem vált jogosulttá a 40 éves jubileumi jutalomra, viszont a Ktv. hatálya alá kerülésének napjától jogosulttá válik a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal közszolgálati jogviszonyt létesített, ezt követően ajubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a Ktv. szabályai azirányadóak. A Ktv. 49/E. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselő 25, 30, 35,illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Felelősség rejtett sorsszerű megbetegedésért

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kártműködési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az idénymunkához azMt. rugalmasabb munkaidő-beosztási szabályokat társít. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyszerűsített foglalkoztatás – az új törvény és az alkalmi munka létszámkerete

Kérdés: Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?
Részlet a válaszából: […] ...szerintaz egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottmunkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hathaviátlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg– 1-től 5 főig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
285
286
287
331