Találati lista:
2591. cikk / 3580 Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság
Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
2592. cikk / 3580 Szabadságra való jogosultság és a pénzbeli megválthatóság
Kérdés: 1979. 03. 24-én született kismama a GYED letelte után szeretne visszajönni dolgozni. A szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága idejére járó szabadságnapjai kiszámolásához kérnék Önöktől segítséget. Kismamánk 2011. 08. 11-én szülte 3. gyermekét.
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
2011. -07. 13.-2011. 08. 10. táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt);
2011. -08. 11.-2012. 01. 25. szülési szabadság (TGYÁS);
2012. -01. 26.-2013. 08. 11. fizetés nélküli szabadság (GYED).
A 2011. évre járó 23 nap alapszabadságot, illetve első és második (16 évnél fiatalabb) gyermekei után járó 4 nap pótszabadságot 2011-ben kivette. 2012-re nem nyilatkozott arról, hogy kéri a gyermekek után járó pótszabadságot. Kiadható-e – korábbi nyilatkozat hiányában – ez a 2012-re járó 6 nap pótszabadság, amennyiben a GYED lejárta után visszatér dolgozni? Mikortól kell alkalmaznunk azt a szabályt, miszerint a szülési szabadság első éve helyett már csak az első 6 hónapjára jár szabadság? Helyesen járunk-e el, ha a 2011. november 30. után megkezdett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismamáknál az első 6 hónapra számolunk szabadságot? Erre vonatkozóan tudomásom szerint két jogszabály is módosította a régi Mt.-t. Egyrészt a 2011. 07. 04-én elfogadott 2011. évi CV. törvény (Módtv.) 9. §-a, amelynek hatálybalépése értelmezésünk szerint 2011. 08. 01. Másrészt a 2011. évi CLXVI. törvény 31. §-a, amely a hatálybalépés dátumát tovább módosította. Mióta nem lehet már pénzben megváltani a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében a felgyülemlett szabadságot?
2593. cikk / 3580 Megszakítás nélküli tevékenység – ha nem egész évben végzik
Kérdés: Cégünknél a termelés alapvetően két nagyobb időegységben működik. Az év egyik részében a teljes gyártósor üzemel, mivel ekkor jellemzően magasabb a megrendelési állomány, míg az év fennmaradó időszakában csak a gyártósor egy részét működtetjük az alacsonyabb megrendelési állomány miatt. Az év azon részében, amikor a megrendelési állomány magasabb, szükséges lenne, hogy mindennap, tehát a munkaszüneti napon is megállás nélkül termeljünk. Elrendelhetünk erre az időszakra megszakítás nélküli működést?
2594. cikk / 3580 Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás
Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
2595. cikk / 3580 Pótlék megállapítása közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Intézményünk fő tevékenysége a szociális ellátás, dolgozóink a Kjt., illetve a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Egyéb feltételtől függő pótlékokkal kapcsolatban az alábbi kérdésünk lenne: adható-e annak a gépkocsivezetőnek rakodási pótlék, aki a munkaidejének meghatározott részében rakodást végez? Számít-e, hogy az adott feladatot egyedül vagy segítséggel látja el? Adható-e annak a dolgozónak pénzkezelési pótlék (mankópénz), aki munkája során pénzzel bánik (térítési díj, intézményi pénztár kezelése), melynek összege jelentős? Ezek az egyéb feltételtől függő pótlékok mikor adhatók, és a pótlék összegét mi alapján kell meghatározni? A pótlék megítélése esetén a feltételeket a munkáltató állapíthatja meg, vagy ennek vannak külön szabályai?
2596. cikk / 3580 Szabadság elévülése
Kérdés: A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató mégsem adja ki a teljes szabadságot a tárgyévben? Követelheti-e a munkavállaló a szabadságot a tárgyév lejártát követően? Akkor is módja van erre, ha a munkaviszony közben már megszűnt?
2597. cikk / 3580 Csoportos létszámcsökkentés feltételei
Kérdés: Cégünk felszámolás alá került, a termelést le kell állítanunk. Jelenleg huszonöt munkavállalónk van, de a tevékenység zárásához csak öt személyre lesz szükség, a többiek munkaviszonyát a felszámoló meg fogja szüntetni. Az új szabályok alapján is csoportos létszámcsökkentésnek fog számítani ennyi ember elbocsátása? Beleszámít a csoportos létszámcsökkentésbe, ha valakivel közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt?
2598. cikk / 3580 Idényjellegű tevékenység az üdítőgyártásban
Kérdés: Minősülhet-e idényjellegű tevékenységnek az üdítőitalos (gyümölcsleves) dobozok előállítása, ha kimutatható, hogy a nyári időszakban, mikor melegebb van, a megrendelések száma jelentősen növekedik? A növekedés mértéke ugyanakkor előre nem jelezhető, hiszen egy hűvösebb és egy forróbb nyár összehasonlítása esetén jelentős különbségek mutathatók ki. E miatt a dobozok előre gyártása sem tervezhető.
2599. cikk / 3580 Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
2600. cikk / 3580 Osztott napi munkaidő
Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
