3580 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat munkaidőkeretben és napi négy órában szeretnénk foglalkoztatni. Előfordulhatnak olyan napok (pl. helyettesítés esetén), amikor a munkavállalónak napi 8-9 órát is dolgoznia kellene. Ugyanakkor az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Sehol nem találtam, hogy részmunkaidőnél ezt arányosítani kell-e. Ha a válasz igen, akkor napi hat óránál nem dolgozhat többet a részmunkaidős?

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?

Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, közalkalmazott, szociális gondozó munkakörű alkalmazottak egységesen C kategóriába vannak besorolva. A gondozónők végzettsége az alábbi:
1. Szakmunkás-bizonyítvány (eladó, 1993); szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2009);
2. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 8933 02, 2006, illetve 34-762-01, 2016);
3. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány; ápoló (OKJ 54 5012 01, 2008);
4. Egészségügyi Szakiskolai képesítő bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1988);
5. Egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány (általános ápoló és általános asszisztens, 1984);
6. Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél (1985, szakirányú végzettsége nincs).
Kérem szíves segítségüket annak megállapításában, hogy a felsorolt gondozónők jó helyre vannak-e besorolva a C kategóriába, vagy valamelyiküknek D-ben, esetleg E-ben kellene lenniük?

Kérdés: 1988-ban ügyvitel-technikusi minősítést szereztem (ÜT/4697), 2000-ben banki tanácsadó vizsgát (OKJ 54344101) tettem. Eddig ezt felsőfokú végzettségnek fogadták el, jelenlegi munkahelyem csak középfokú besorolást adott a kereskedelmi szakközépiskolai végzettséggel, ezért a bérem is alacsonyabb kategóriába került. Ez jogos?

Kérdés: Munkavállalónk munkavégzés közben rosszul lett, felgyógyulását követően rendkívüli munkaegészségügyi vizsgálatra köteleztük. Az üzemorvos megállapította, hogy a munkaköre betöltésére véglegesen alkalmatlanná vált. A 2056-os esetüket tanulmányoztuk, és úgy döntöttünk, hogy felmondással megszüntetjük a munkavállaló munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanná válása miatt. Az Mt. alapján a dolgozó életkora miatt másmunkakör-felajánlási kötelezettségünk nem állt fent. Az üzemorvosi szakvélemény átvételének napjával a munkavégzési kötelezettség alól felmentettük a munkavállalót. A munkavállalóval a felmondást néhány nappal ezen felmentés után közöltük. Ez a felmentési időszak a két fél közös akaratából történt. Milyen díjazás jár erre az időtartamra? Társaságunk erre a néhány napra távolléti díjat fizetett a munkavállalónak, de véleményünk szerint – a Munkaügyi Levelek 105. számában megjelent 2056-os kérdés válaszának logikája alapján –, mivel munkavégzésre alkalmatlan volt, így díjazás részére nem járt volna.

Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?

Kérdés: Többször jártunk már úgy, hogy egy munkavállaló eltűnt/kilépett anélkül, hogy leadta volna a belépőkártyáját, munkaruháit stb. Lehet-e munkaszerződésben vagy a tájékoztatóban előre szabályozni azt, hogy ilyen esetben anyagi felelőssége van a munkavállalónak, és levonható legyen a vissza nem adott eszközök ára?

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?

Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.