Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a napi és a heti pihenőidő egymástól függetlenül biztosítandó, és a napi pihenőidő akkor is jár a munkavállalónak, ha az adott napi munkavégzést heti pihenőidő követi. Bár ezzel nyilvánvalóan ellentétes szabályt tartalmaz az Mt. 104. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkaidőkeret alkalmazása hó végén létesülő munkaviszony esetén

Kérdés: A fizikai munkaerő foglalkoztatásánál havi munkaidőkeret alkalmazására kerül sor. Előfordul, hogy a munkáltató foglalkoztatási igénye miatt a munkaidőkeretben történő foglalkoztatáskor a munkavállaló munkaviszonyának létesítésére a hónap utolsó napján kerül sor. Előállhat-e az a helyzet, hogy a havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás miatt a munkavállaló munkába állása és a munkaidőkeret utolsó napja azonos napra esik?
Részlet a válaszából: […] ...belül mindenkinek ugyanakkor kezdődik és ér véget a munkaidőkerete. Nem értelmezhető tehát a havi munkaidőkeret, ha a munkaviszony az adott hónapban jön létre. Ezzel szemben ilyenkor a munkaidőkeret a munkaviszony kezdetével indul, és az első hónap végéig tart, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Beosztás szerinti munkaidő módosítása

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] ...kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Óvodavezető felmentése – a távolléti díj számítása

Kérdés:

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodavezető vezetői jogviszonya 2025. 06. 30-ával megszűnik annak okán, hogy az intézmény beolvadással megszűnik ugyancsak 2025. 06. 30-án. Az óvodavezető öregségi nyugdíjas, kérelmezte a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését (felmentési ideje 8 hónap). A munkáltató úgy döntött, hogy a felmentési időre mentesíti a munkavégzés alól. A felmentési idő kezdete: 2025. 07. 02. A felmentési időre járó távolléti díjnak része-e a 2025. 06. 30-ával megszűnő vezetői megbízási díj?

Részlet a válaszából: […] ...megbízási díj, ösztönzési keresetkiegészítés, másfelől az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (azaz az ún. irányadó időszakra) kifizetett eseti pótlék, többlettanítási óradíj, készenléti és ügyeleti díj átlaga figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Besorolás a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
Részlet a válaszából: […] ...a munkakörhöz. Tehát, a végzettség megszerzésével a munkakör még önmagában nem változik. Előresorolni pedig csak akkor kell, ha az adott magasabb végzettséggel is ellátható a munkavállaló munkaköre. A 256/2013. Korm. rendelet szerint, „D” fizetési osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idők

Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, hanem a munkaszerződésben kell a munkáltató személyét és a munkakört megvizsgálni annak megítéléséhez, hogy az adott időszak jogosító időnek tekinthető-e.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Önkormányzati képviselők, bizottsági tagok – a tiszteletdíjra való jogosultság kezdete

Kérdés: A Mötv. tartalmazza az önkormányzati képviselők és nem képviselő-bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítási feltételeit, a részletszabályokat az önkormányzat helyi rendelete szabályozza. A megválasztástól vagy az eskütétel napjától jogosultak-e ezek a személyek a tiszteletdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően a képviselő-testület előtt – a képviselőre irányadó szöveggel – szintén esküt tesz, és erről okmányt ír alá [Mötv. 40. § (1) bek.]. A képviselő-testület az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Képernyő előtti munkavégzés és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatai

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó, szellemi tevékenységet végző munkavállalók képernyős munkakörben dolgoznak. A tevékenység nem tartozik a vonatkozó, 10/2024. KTM rendelet hatálya alá. Ebben az esetben kell-e alkalmazni a 33/1998. NM rendelet szabályait, különösen az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket? Kell-e alkalmazni a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó 50/1999. EüM rendeletet; akkor is alkalmazandó-e ez a rendelet, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni? A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végeztetni, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró orvosi vizsgálatával [50/1999. EüM rendelet 5. § (2) bek.], és adott esetben a kétévenkénti vizsgálat akkor is kötelező, ha a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot a 33/1998. NM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség

Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
Részlet a válaszából: […] ...a két jogviszonyban a munkaidő beosztása nem ütközik egymással.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy van egy másik, a kérdésben nem szereplő munkaadó is! Irányadó erre az esetre is az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése, miszerint egy új jogviszony létesítése nem veszélyeztetheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Kék Kártya – a munkavégzés helyének határai

Kérdés:

EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében az a harmadik országbeli állampolgár, aki gazdasági tevékenység végzése céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes EU Kék Kártyával és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
18
19
20
354