3660 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?

Kérdés: A Vht. 63. §-a alapján a 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot. Két letiltás esetén a levonás mértéke 50%, vagyis 33% és 17%. Nettó 500 ezer forintos bérnél két letiltás esetén a letiltás 50%, 250 ezer forint és a 200 ezer forint feletti rész 50 ezer forint, összesen 300 ezer forint. A 33% és 17% arányát a 300 ezer forinthoz viszonyítsuk (198 ezer és 102 ezer forint), vagy a 250 ezerhez, de akkor a maradék 50 ezer forint melyik letiltásban fog törleszteni? És mi van akkor, ha van egy sorban álló harmadik is?

Kérdés: A letiltás módosult szabályai szerint 2025. július 1-jétől a mentes rész 116.029 Ft. Ezt a szabályt mind egy korábban kiadott, mind egy új letiltás esetén alkalmazni kell már? Melyik havi munkabérnél, a június vagy csak a július havitól? A családi adókedvezmény mentes a letiltás alól 2025. július 1-jétől. Ez a mentesség csak az újonnan kiadott letiltásokra vonatkozik? Akiknek „régi” letiltásuk van, abból pedig ugyanúgy kell levonni, mint eddig?

Kérdés: Vidéki, kereskedelmi kft. munkáltató az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti folyamatban az átadó szerepét viszi. A cégnél kollektív szerződés van hatályban, az átvevő munkaadónál viszont nincs. Az átszállás időpontja 2025. november 1. Az egyik ügyvezető betegállományban van, és marad is, az átvevő cég ügyvezetője már az átadóban is tevékenykedik ügyvezetőként. Ennek során vitatja a kollektív szerződés egyéb juttatásra (SZÉP-kártyára) vonatkozó előírását, amely szerint az egyéb juttatás a teljes munkaidős dolgozót „a kifizetést megelőző hónap fizetett munkanapjai és a ledolgozható munkanapjai arányában” illeti meg. Értelmezése szerint a szabadság nem minősül fizetett munkanapnak e tekintetben, így a szabadságnapok nem jogosítanak SZÉP-kártya-juttatásra a következő hónapban. Az utóbbi hónapban már az átadó munkáltató is így számfejtett. Az átvevő munkáltató is megtagadhatja az eddig a szabadságnapokra is számfejtett juttatás kifizetését?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?

Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő, aki 2025-ben szerez diplomát, de előtte a bolti eladó középfokú végzettségével dolgozott legalább 6 évet, Pedagógus I. fokozatba sorolandó-e?

Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?

Kérdés: Cégünk egy elektronikus online platformot, ún. ügyféltárat hozott létre a munkavállalóink számára. Az ügyféltárba regisztrációt követően tudnak a munkavállalók belépni, és kizárólag csak a saját munkaügyi dokumentációjukat tekinthetik meg. Az ügyféltárba bekerülő dokumentumokat biometrikusan írja alá a munkáltató és a munkavállaló is, melyek aláírást követően automatikusan közzétételre kerülnek a munkavállaló dedikált ügyféltárfiókjában, melyhez a munkavállaló bármikor hozzáférhet, eleget téve ezzel a fenti jogszabálynak. Szabályosan járunk-e el abban az esetben, ha a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú felmondóleveleket is az ügyféltárban közzétéve küldjük ki, és közöljük a munkavállalókkal? Ha munkáltatóként próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást közlünk a munkavállalóval az ügyféltárfiókjában a próbaidő lejártához közel vagy akár a próbaidő utolsó napján, akkor szabályosan járunk el? Vagy kötelesek vagyunk postán kiküldeni a felmondólevelet a munkavállalónak? Mit javasolnak?