Otthontámogatás – nem jár az önkormányzati bizottság külsős tagjának

Kérdés: Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a támogatásra jogosult a képviselő-testület tagja is. A pénzügyi és ügyrendi bizottság külsős bizottsági tagját is megilleti a támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és ez utóbbiakra vonatkozó méltatlansági szabályok is irányadóak rájuk meghatározott eltérésekkel. Esetükben ugyancsak az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, természetbeni juttatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Munkavállalói felmondási jog – a jogutódlás okozta aránytalan sérelemmel indokolva

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság karbantartó részlegéhez kerülnének átvételre az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a jelenleg óvodáknál Mt. szerint foglalkoztatott, karbantartói feladatokat ellátó munkavállalóink. Az átadást követően az érintett munkavállalók ugyanazon a településen, de a korábbiaktól eltérő helyszínen, vagyis nem kizárólag egy adott óvodában látnák el a karbantartói feladatokat, hanem a gazdasági társaság székhelyén, telephelyein, illetve az önkormányzati intézményeknél. A feladatellátás helyének változása miatt – azzal, hogy az ugyanazon a településen belül marad – a munkavállalók élhetnek-e az Mt. 40. §-ában szabályozott felmondás jogával, és hivatkozhatnak-e arra, hogy a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számukra aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna?
Részlet a válaszából: […] ...szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az Mt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében az Mt. 70. §-ában és a 77....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gyakornoki idő és minősítés

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőket foglalkoztatunk. Kisgyermeknevelőnk határozott idejű jogviszonyban dolgozik, Gyakornok besorolással. Gyakornoki ideje a határozott idejű szerződés végéig szólt, azaz 2025. 06. 30-ig, ezzel azonban még nem szerezte meg a 2 év szakmai gyakorlatát, ez csak 2025. 08. 13-án teljesült. 2025. 07. 01-jei hatállyal jogviszonyát 2025. 11. 30-ig meghosszabbították, így gyakornoki ideje 2025. 08. 13-ra módosult. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint, ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban tesz minősítő vizsgát a pedagógus. Ennek a törvényi előírásnak az említett pedagógus nem tett eleget, mivel szerződését később hosszabbították meg, amivel biztossá vált, hogy a szakmai gyakorlathoz szükséges 2 év teljesül. Azóta jelentkezett az őszi minősítési eljárásba, minősítése folyamatban van. Hogyan kellene eljárnunk helyesen a fenti esetben? Meg kell hosszabbítanunk a gyakornoki időt? Amennyiben igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében a 257/2000 Korm. rendelet 9/A. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a 401/2023. Korm. rendelet mely rendelkezései irányadók. Ezek között szerepel e jogszabály V. fejezete is. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (6) bekezdése szerint a gyakornoka)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugellátás és illetmény együttes folyósítása az egészségügyben 2026-tól

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatóval fennálló jogviszonyra tekintettel tehát 2026-tól nem kell szüneteltetni az öregségi nyugdíjat, ami valamennyi, az adott egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonyra irányadó, így az egészségügyben dolgozókra is [Eütev. 4. § b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: A munkáltató, kifizető ugyanazon magánszemélynek évente háromszor adhat csekély értékű ajándékként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű terméket, szolgáltatást (pl. ajándékutalványt). Van-e előírás arra, hogy ezt milyen időközönként teheti meg a munkáltató? Lehetséges-e, hogy egy hónapon belül, akár egymást követő napokon adjon ilyen juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Csekély értékű ajándéknak minősül a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (II.) – a közhasznú munkavégzés

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus 1999. X. 1. és 2000. VIII. 31. között közhasznú foglalkoztatás keretében, munkaviszonyban állt egy polgármesteri hivatalban (nem pedagógus-munkakörben). A kormányhivatal által kiadott igazoláson foglalkoztató: a Magyar Államkincstár; jogviszony megnevezése: munkaviszony. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jogszerző idejébe beszámítható ez az időszak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaviszonyban a munkáltató valóban egy polgármesteri hivatal volt, hiszen ez a kormányhivatal által a szolgálati időről kiadott igazoláson kifejezetten nem jelenik meg.(Kéziratzárás: 2025. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom (III.) – a munkaviszonyok

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatotti jutalmában a jogosultsági időben, figyelembe véve a Púétv. 105. §-át és a végrehajtására kiadott 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-át, beleszámít-e az általános iskolában az Mt. alá tartozó szerződéssel a szabadidő-szervező, továbbá a tanácsi és polgármesteri hivatalnál az Mt. szerinti munkaszerződéssel előadó munkakörben foglalkoztatott jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...után, 1990-től a polgármesteri hivatalnál 1992. június 30-ig, a Ktv. hatálybalépéséig az 1967. évi Mt. alapján munkaszerződéssel előadó munkakörben eltöltött idők azért számítanak be a jogosító időbe, mert a Púétv. 105. §-a (6) bekezdésének c) pontja kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég

Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó [Mt. 59. §]. A törvény nem tartalmaz eltérő szabályokat felszámolási eljárás hatálya alatt álló munkáltatóra nézve, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Többlettanítási igény – jogcímek és megoldások

Kérdés: Önkormányzati óvodában foglalkoztatott intézményvezető és tagintézmény-vezető többlettanítási igényt adott le, melyhez a jelenléti ívet is csatolta. Ez viszont nem támasztja alá a többletmunkát. Tekintettel arra, hogy a társult kistelepülésen egy csoport van az óvodában, a csoportban két óvónőt és egy dajkát foglalkoztatnak, akik közül az egyik óvónő a tagintézmény-vezető. A tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult. Van olyan munkaszervezési módszer, amellyel ennél az esetnél meg lehetne oldani, hogy ne legyen folyamatos többletmunkája a tagintézmény-vezetőnek, tekintettel arra, hogy magas az anyagi vonzata, melyre az állami támogatás már nem nyújt fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökkel nem oldható meg, és erről kötelező az érintett pedagógus és a munkáltató között írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodást is létrehozni. Továbbá a Púétv. 101. §-a leszögezi, hogy a pedagógus számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
366