Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű munkakör Mt.-beli meghatározásától a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ugyanez irányadó a napi munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezésekre is [Mt. 135. § (2) bek. a) pont]. A munkavállaló javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaközi szünet időtartama

Kérdés: Kérném szíves tájékoztatásukat az alábbi, munkaközi szünettel kapcsolatos kérdésben. A munkaidő 4.00-től 12.40-ig tart, 7 és 10 óra között adják ki a 40 perces munkaközi szünetet (a hosszabb szünethez megállapodással rendelkezünk). Előfordul, hogy tíz órát kell dolgozni egy nap, erre plusz 10 perc munkaközi szünetet adunk. Az Mt. szerint a kilenc órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünet jár. Ezt a további 25 percet a törvény szerinti 20 perchez kell hozzáadni, vagy az általunk alkalmazott 40 perchez? Tehát az általunk ilyen megbontásban alkalmazott 50 perc szünet megfelel az Mt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaközi szünet minimális tartamát határozza meg (hat órát meghaladó munkaidő esetén húsz perc, kilenc órát meghaladó esetén további huszonöt perc). A felek megállapodása vagy kollektív szerződés ennél hosszabb, de legfeljebb hatvan perc munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...csütörtökig napi 8 órát dolgozik, pénteken nulla órára van beosztva, a szombat és a vasárnap pedig a heti két pihenőnap (így adódik, hogy heti négy munkanapja van). Az idézett szabály alapján ekkor a pénteki napra is szabadságot kell kiadni, hiszen ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkáltatói mulasztások: szabadság, táppénz, bérjegyzék

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkáltató nem adja ki a szabadságomat, mert azt mondja, hogy a cégnél nincs szabadság, sem táppénz? És ha a munkáltató nem adja ki a bérjegyzékemet?
Részlet a válaszából: […] ...és a bérjegyzék kiadására vonatkozó rendelkezéseinek hatálya minden munkáltatóra kiterjed, ezért nem lehetséges olyan helyzet, hogy az adott cégnél "nincs szabadság, sem táppénz". A munkaviszonnyal a munkavállaló alanyi jogot szerez ezekre, amelyeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése

Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a "folytonos munkarend" kifejezéseket a hatályos munkajogi szabályozás nem ismeri. Helyettük az Mt. – a Kjt. tekintetében is irányadó – szabályai rendkívüli munkavégzésről (Mt. 107-109. §), rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkabérből letiltás mellett az inkasszó alkalmazhatósága

Kérdés: Ha már 2 éve vonják az aktuális levonást (bank felé fennálló tartozásom van, lakáshitelt vettem fel), akkor inkasszózhatják a számlámat? Az 50%-os folyamatos levonási összeget inkasszózhatja így a végrehajtó?
Részlet a válaszából: […] ...azaz azt az összeget kell alapul venni, amely a (bruttó) munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

13. havi fizetés sorsa felmondás esetén

Kérdés: Elveszíthetem-e a 13. havi fizetésemet, ha novemberben beadom a felmondásomat?
Részlet a válaszából: […] Nem lehet mindenre kiterjedő választ adni, mivel egyes, a jogosultságra vonatkozó feltételek a pontos válaszhoz a kérdésből hiányoznak. Az Mt. szabályai szerint 13. havi fizetés nem jár a munkavállalónak. Minden munkáltató saját maga dönthet – a törvény keretei között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Nemzetközi gépjárművezetőt megillető bér külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: Milyen és mennyi bérre, illetve más juttatásra jogosult a nemzetközi gépkocsivezető? Megilleti-e az a mértékű bér és napidíj, amit a külföldi országok dolgozói kapnak, ha a munkáját folyamatosan csak az állampolgárságán kívüli országokban végzi?
Részlet a válaszából: […] ...küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján [96/71/EK irányelv 1. cikk (3) bek.] – ilyen esetnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...vagy azzal egyenértékűnek minősülő gyakorlat alapján [Mt. 17. § (1) bek.]. Mint írja, a 2004-ben az átvevő intézmény által adott írásbeli tájékoztatóban szerepelt egy utalás a jubileumi jutalomra, valamint 2007-ig érvényesült az a gyakorlat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése

Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
Részlet a válaszából: […] ...(foglalkozás-egészségügyi) – vizsgálat eredményére vonatkozott. Utalunk továbbá arra is, hogy a 33/1998. NM rendelet szabályai nem irányadók ebben az esetben, ugyanis a kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
1
166
167
168
358