3534 talált cikk az adó kifejezésre

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?

Kérdés: Munkavállalónk közúti balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, mikor egy szabályosan közlekedő, megkülönböztető jelzést használó tűzoltóval ütközött a céges autóval, munkaidőben. A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a munkavállalónk szabálytalanul közlekedett, és kizárólag ő volt a felelős a balesetért. Ilyen esetben munkáltatóként felelünk-e a munkavállalót ért károkért?

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?

Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?

Kérdés: Vendéglátóhelyet működtetünk, a járványveszély miatt várhatóan pár hónapig egyáltalán nem tudunk működni. Lehetséges-e, hogy emiatt előrehozzuk a szabadságok kiadását? A mi ágazatunkban amúgy is megszokott, hogy még a családos munkavállalók sem nyáron kapják meg a fizetett szabadságot. Ha a nyitvatartás korlátozása elhúzódna, és elfogyna az éves szabadság, áttérhetünk fizetés nélküli szabadságra is?

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?