Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] rendelhető el [Mt. 112. § (2) bek.]. Ha a készenlét során munkavégzésre kerül sor, az a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. Ha ez a napi pihenőidő tartamára esik, akkor az megszakad, hiszen a törvény szerint napi pihenőidőnek legalább egybefüggő 8-11 órának kell lennie (Mt. 104. §). Ha az előző napi munkavégzés vége és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés között nem telt el a törvényben előírt minimális napi pihenőidő, azt a készenlét alatti munkavégzés után kell egybefüggően kiadni. Ez együtt járhat azzal, hogy a másnapi beosztás szerinti munkaidő kezdetére nem telik el a minimális napi pihenőidő, márpedig annak lejártáig a munkavállaló nem foglalkoztatható. Az így kiesett órákat állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés a heti pihenőnapot (pihenőidőt) érinti, annak nincs olyan következménye, hogy az érintett pihenőnapot (pihenőidőt) újra be kellene osztani. A munkavállalót ugyanakkor megilleti a pihenőnapi rendkívüli munkaidőre járó 100%-os bérpótlék, a munkavégzés idejére. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] az alkoholszonda eredménye, kétség esetén vérvizsgálat tudja bizonyítani. Ha a munkavállalóval szemben alappal feltehető, hogy a rendelkezésre állási kötelezettségének alkoholos állapota miatt a törvény szerinti állapotban nem tett eleget, a munkáltató megtagadhatja a foglalkoztatását, és eltilthatja a munkavállalót a munkavégzéstől - azaz például hazaküldheti.Fontos ugyanakkor, hogy ez az eltiltás az aznapi munkaidőre szólhat, hiszen a munkavállaló e vonatkozásban szegte meg a rendelkezésre állási kötelezettségét. A következő munkanapján már szabályosan rendelkezésre állhat, és ha ezt megteszi, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége is feléled [Mt. 51. § (1) bek.]. Azaz, nincs indoka e munkaadói kötelezettség nemteljesítésének, hiszen nincs munkavállalói kötelezettségszegés. Természetesen a korábbi kötelezettségszegés elbírálható később, amikor a kétséget kizáró bizonyíték (pl. a végvizsgálat eredménye megérkezik), de addig is, ha a munkavállaló újabb kötelezettségszegést nem követ el, foglalkoztatni kell. Ha e kötelezettségének a munkáltató nem tesz eleget, állásidő címén munkabér mindenképpen jár, de akár a munkavállaló részére megnyílhat a munkaviszony megszüntetésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] vonatkozásában azokat az eseteket, amelyek tekintetében a fentiekben ismertetett rendelkezések nem alkalmazandók [268/2022. Korm. rendelet 1. § (4) bek.]. Ezzel a lehetőséggel élt is a jogalkotó: a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a ugyanis kimondja, hogy a 268/2022. Korm. rendelet nem alkalmazandó abban az esetben, ha az abban meghatározott jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési, vagy szakképző intézményben áll fenn. Ebből az következik, hogy a korábbiakban ismertetett szabályok azokra vonatkoznak, akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési, vagy szakképző intézményben dolgoznak (ők lényegében a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak).Erre tekintettel a közös önkormányzati hivatalnál dolgozó közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, illetve közszolgálati ügykezelőkre nem vonatkozhat a fenti szabályozás, hiszen ezek a személyek a közös önkormányzati hivatalnál állnak alkalmazásban, nem pedig az előbbiekben felsorolt szolgáltatóknál, intézményekben, illetve hálózatoknál. A közös önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők így a fenti szabályok szerint sem kaphatják meg egyszerre a nyugellátást és az illetményt. A fentiekből következik az is, hogy nincs relevanciája annak, hogy a köztisztviselő például a nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi nyugdíjában [Tny. 18. § (2a)-(2d) bek.] vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és a szolgálati idő megszerzése mellett megállapított öregségi nyugdíjban [Tny. 18. § (1)-(2) bek.] vagy öregségi résznyugdíjban [Tny. 18. § (3) bek.] részesül, mivel rá eleve nem vonatkoznak ezek a szabályok, hiszen nem olyan szervezetnél dolgozik, amelyet a 269/2022. Korm. rendelet felsorol.2. A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-a nem ír az ellátás folyósítása kapcsán "korbetöltött öregségi nyugdíjasról", csupán a foglalkoztatás kormány általi engedélyezése, vagy a kormány ehhez történő hozzájárulása kapcsán említi az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzését [268/2022. Korm. rendelet 1. § (3) bek.]. A folyósítás lehetővé tétele körében öregségi nyugdíjról, korhatár előtti ellátásról, szolgálati járandóságról, átmeneti bányászjáradékról, illetve táncművészeti életjáradékról szól a 268/2022. Korm. rendelet. Ez egyben azt is jelenti, hogy - az 1. pontban kifejtettek szerinti megszorításokkal - a nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíjára is a kedvezőbb szabályok terjednek ki, mivel az is öregségi nyugdíjnak minősül. Az már más kérdés, hogy e nyugdíj folyósítása is csak azokat illeti meg a munka mellett a közszférában, akiknek a jogviszonya szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy köznevelési, vagy szakképző intézményben áll fenn.3. Az 1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.6. alpontja felhívta a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és - törvényben meghatározottak szerint - kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolta, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthetett az olyan közalkalmazott, kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról vagy foglalkoztatásáról, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a kormány véleménye kötötte a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában (1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.3. és 1.7. pont). Az 1374/2022. Korm. határozat kimondja, hogy az 1700/2012. Korm. határozatban foglaltaktól eltérően 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között a kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] egyidejűleg az öregségi nyugdíjra és a munkaviszonyból származó munkabérre is jogosult a munkavállaló.Ha az illető közvetlenül az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 1. § (1) bek.], jelenleg egy eltéréssel a fentiekhez hasonló a helyzet. Az 1700/2012. Korm. határozat 1. pontjának 1.6. alpontja ugyan felhívta a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek többek között közalkalmazotti jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Kétségtelen, hogy amennyiben azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolta, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthetett az olyan közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, azzal, hogy a kormány véleménye kötötte a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában (1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.3. és 1.7. pont). Ugyanakkor a jogszabálynak nem minősülő 1700/2012. Korm. határozat (és egyébként az 1374/2022. Korm. határozat) hatálya nem terjedhet ki az önkormányzatokra, így eddig sem volt, és most sincs elviekben akadálya annak, hogy az önkormányzatoknál olyan közalkalmazottak foglalkoztatására is sor kerüljön, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. Az eltérés: a Tny. 83/C. §-a értelmében általános szabály szerint 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között is szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a közalkalmazott nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozik (269/2022. Korm. rendelet 1. §). Mindez szintén független attól, hogy teljes vagy részmunkaidős jogviszonyról van-e szó, a felek a teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt is módosíthatják közös megegyezéssel részmunkaidőssé. A közalkalmazotti jogviszonyt - amint az előző esetben is látható volt - nem kell megszüntetni ("lezárni").Ha a szóban forgó személy köztisztviselő, amennyiben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, a Kttv. általános szabálya szerint megszűnik a közszolgálati jogviszonya, kivéve, ha a kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja [60. § (1) bek. j) pont]. Az automatikus megszűnés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ami a gyakorlatban a fizetett ünnepen történő számfejtést jelenti [Mt. 93. § (3) bek.]. A mentesülés időtartamára- a havibéres munkavállalót a napi munkaszerződése szerinti munkaidőre az alapbére időarányos része [Mt. 136. § (3) bek.],- az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. (3) bek. d) pont].A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidő tehát elszámolásra kerül mentesülés okán; ami azt is jelenti, hogy nem lehet még egyszer figyelembe venni a munkaidőkeretben teljesítendő (beosztható) munkaórák meghatározásánál, azaz nem fordulhat elő, hogy le kell dolgozni azt a munkaszüneti napot, ami minden más munkarendben munkavégzés alóli mentesülést jelent. Ha ennyivel több munkaidő mégis ledolgozásra kerül, az már valójában rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 107. §). Ezekből következően, ha a munkavállaló a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] tűnnie, és vita esetén Önöknek kell bizonyítani, hogy a felmondás indoka valós és okszerű volt [Mt. 64. § (2) bek.].Abban az esetben, ha a felmondást nem indokolják meg az Mt. fentebb idézett 66. §-ának (9) bekezdése értelmében, és a munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben arra hivatkozik, hogy a felmondás például életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg [Ebktv. 8. § o) pont], az alábbiak emelhetők ki. Azt kizárni, hogy ezt a munkavállaló megtegye, nyilvánvaló módon nem lehet. Ugyanakkor egyfelől az Alkotmánybíróság 11/2001. (IV. 12.) AB határozata alapján megállapítható, hogy nem alkotmányellenes az a szabályozás, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett munkavállaló munkaviszonyát felmondással, indokolás nélkül megszüntesse. Másfelől egy ilyen perben a bizonyítási szabályok értelmében a felperes munkavállalónak azt kellene valószínűsítenie, hogy egyfelől rendelkezik a védett tulajdonsággal (életkor), másfelől őt hátrány érte [Ebktv. 19. § (1) bek.]. Ezek valószínűsítése a munkavállaló számára minden bizonnyal nem jelentene problémát. Ezt követően Önöket - mint alperes munkáltatót - terhelné annak bizonyítása az Ebktv. 19. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint, hogy a munkavállaló felperes által valószínűsített körülmények vagy nem álltak fenn, vagy Önök megtartották az egyenlő bánásmód követelményét, illetve az adott jogviszony tekintetében nem voltak kötelesek megtartani.Annak bizonyítása, hogy a felmondás során valóban megtartották az egyenlő bánásmód követelményét, nem lehetetlen feladat. A bírói gyakorlatban számos olyan ítélet született, amely megerősíti a munkáltatói felmondás indokolása mellőzésének lehetőségét. Így például az EBH 2019.M.14 számú határozat szerint a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló indokolás nélküli felmondását a jogszabályi felhatalmazásra figyelemmel önmagában véve nem lehet életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek tekinteni. Ezt az ítélet többek között azzal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom a nyugdíjazáskor

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott közös megegyezéssel kérte a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a jogviszony megszűnésének dátumával betöltötte, nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszonya 1986. november 12. napjától állt fenn, 2021. november 12. napján elérte a 35 évet. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosult-e a dolgozó közös megegyezéssel történt jogviszony megszüntetés esetén?
Részlet a válaszából: […] kérelmezi a felmentését, melynek a munkáltató köteles eleget tenni,a 40 éves jubileumi jutalmat a közalkalmazottnak a jogviszonya megszűnésének napján előrehozottan ki kell fizetni, feltéve, hogy ekkor már rendelkezik legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel.E szabály alapján a kérdésben szereplő közalkalmazott számára 2021. november 12-étől megnyílt a jogosultság a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére, amennyiben a jogviszonya ezt követően a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerint szűnik meg. Ez a törvényhely azt sorolja fel, milyen megszűnési esetekben nem illeti meg a közalkalmazottat az előrehozott kifizetés (áthelyezés vagy munkáltatói rendkívüli felmentés). Ebből következően a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében nem említett megszüntetési jogcím, így a közös megegyezéssel történt jogviszony-megszűnéskor az előrehozott kifizetés jogalapja fennáll. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott a jogviszonya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán - most már a munkáltató döntésénél fogva - fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. Ennél több és differenciáltabb szabályt a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása vonatkozásában a Kjt. nem tartalmaz. Ellentétben például a Kjt. 37. §-ának (4) bekezdésével, amely a végkielégítésre való jogosultságot megalapozó idő számításánál külön kimondja, hogy abba nem lehet beszámítani a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, kivéve, ha annak célja a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén a gyermek otthoni ápolása volt. A besorolás szabályai között a Kjt. 65. §-ának (2) bekezdése is kifejezetten rögzíti, hogy a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a Kjt. 37.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok, általános iskolai tanárként dolgoztam. Két éve mentettek fel, viszont úgy értesültem, hogy szeptembertől újra lehetőségem lenne nyugdíj mellett elhelyezkedni, mert könnyítéseket vezettek be. Hogyan érint ez engem, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] szolgálati idővel rendelkeznek, tehát a nők 40 éves jogosító idővel, életkori feltétel nélkül igénybe vehető nyugdíjában részesülőkre nem - esetükben ugyanis eddig sem volt szükség kormányengedélyre az 1700/2012. Korm. határozat alapján.A másik kedvezmény minden öregségi nyugdíjasra irányadó, tehát a "nők 40" nyugdíjat kapó személyekre is: eszerint a nyugdíj folyósítása mellett is lehet dolgozni [268/2022. Korm. rendelet 1. § (1)-(2) és (4)-(5) bek.; 2. §]. A Tny. 83/C. §-a a közszférában létesített munkaviszony jellegű jogviszonyok (pl. közalkalmazotti jogviszony) idejére a már megállapított nyugdíj folyósításának felfüggesztését írja elő. A 268/2022. Korm. rendelet szerint ettől eltérően nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, átmeneti bányászjáradékának, illetve táncművészeti életjáradékának a folyósítása, aki közalkalmazotti jogviszonyban (vagy egyéb, közszférabeli munkaviszony jellegű jogviszonyban) áll. A szüneteltetés alóli mentesítés ideje egy év, amelynek kezdő időpontja attól függ, hogy a jogviszony létesítése vagy a nyugdíjjogosultság megszerzése következik be előbb. A fentiek alapján- ha olyan személyről van szó, aki a 268/2022. Korm. rendelet hatálybalépésekor vagy 2022 augusztusában már közalkalmazottként dolgozik a nyugdíja felfüggesztése mellett, a közalkalmazott a 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig terjedő időszakban,- ha a nyugdíjassal 2022. szeptember 1-jén vagy azt követően létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, a jogviszony létesítésének napjától számított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelenség tartama - szabadságra jogosító idő

Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?
Részlet a válaszából: […] időnek minősül - egyebek mellett - a keresőképtelenség teljes tartama [Mt. 115. § (1) bek., (2) bek. e) pont]. Annak nincs jelentősége, hogy az igazolt keresőképtelenség idejére a munkavállaló kap-e valamilyen díjazást a munkáltatótól (betegszabadság), vagy valamilyen társadalombiztosítási ellátást (pl. táppénz). A keresőképtelenség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
7